Gömörfalva

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik, az 532-es (Bejét Jolsvával összekötő) út mentén, Tornaljától 8 km-re északnyugatra, Jolsvától 19 km-re délre. Településrészei, Harkács és a tőle fél kilométerre északra fekvő Sánkfalva csaknem teljesen egybeépültek. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Harkács és Sánkfalva egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Bővebben

Népesség

1910-ben Harkácsnak és Sánkfalvának együtt 721, 1921-ben 676, 1938-ban pedig 721, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után mindkét községbe szlovák családok települtek a belső telepítések során. Gömörfalva népessége 1991-2011 között 16,5 %-al nőtt (817 főről 952-re), ez idő alatt a magyar nemzetiségűek aránya 84,3 %-ról 57 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor jóval magasabb - 78,8 %), a szlovákoké 14,4 %-ról 26,9 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Harkács a 12. század első felében jött létre, a Turóc-völgy egyik legrégebbi helysége, lakossága a kezdetektől magyar volt. 1274-ben "Harkach" alakban említik először, ekkor, mint királyi várföldet V. István király az otrokocsi váruradalomnak adományozta. Temploma (mely Sánkfalva és Harkács határán fekszik, hol az egyik, hol a másik faluhoz sorolták) a 13. Bővebben

Mai jelentősége

Gömörfalva a Turóc-völgy legnépesebb, központi községe. A községben szlovák-magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban. Harkács településrészen két, 18. században épült barokk stílusú kastély is található (Vay-kastély 1770-ből, egykori apátsági uradalmi központ 1768-ból), mindkettő elhanyagolt állapotban van. 2010-ben nyílt meg a községben a Palóc Tájház.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van. SANKFALVA. Magy. falu Gömör Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Harkácshoz közel, határja közép termésű, juhai, méhei hasznosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Harkácsot a báró Vayak kastélya és izléses parkja ékesíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Harkács, túróczvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 61 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben a Sántha család birtoka. 1468-ban a Hős és a Sánkfalvi család kap rá adományt. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy és a báró Vay család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojziának a községben csinos úrilakjuk van. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Harkács-Sánkfalva, v. Gömör-Kishont vm. (Gemerská Ves, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. putnoki esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. A törökök elfoglalták. Lakói 1632 u. prot-ok lettek. 1733: alapították újra. Mai Kisboldogasszony tp-át 1784: építették. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 314 r.k., 9 g.k., 5 ev., 25 ref., 13 izr., össz. 366. ** Némethy 1894:354. - Gerecze II:324. - Schem. Ros. 1913:32.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Harkács. Egy 1427-ből származó oklevél a Sántha-családot nevezi birtokosnak. 1468-ban adománylevelet kap a községre a Hős- és a Sánkfalvicsalád. Ezután a jászói prépostság, a Draskóczy- és a báró Vay-család következtek a föld birtokában. Az 1750-es években már vashámor működött a községben. 1784-ben épült a róm. kat. templom. A község területe 1234 kat. Bővebben