Györgyi

A község az Ósva völgyének nyugati peremén, az Alsó-Tarca-dombság keleti lábánál, a Trstianka-patak (az Ósva jobb oldali mellékvize) mentén, 237 méteres (határa 231-335 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 15,5 km-re keletre, Hernádzsadánytól 22 km-re északra, Gálszécstől pedig 22 km-re nyugatra. A 19-es főúttól 0,5 km északra, a Dzél-hegy (Diel) nyugati és a Nagyhegy (Veľká hora) déli lábánál található a község történelmi településmagja, melyet délről a katolikus templom és a temető zár le. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe (1910-2011: 4,59 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Györgyi népessége 2011-ben 406 fő volt, melynek 95,3 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község (déli szomszédja, Ósva a 20. század elején még részben magyar lakosságú, keleti szomszédja, Magyarbőd pedig magyar többségű volt) lakosságának zöme már a 19. század végén is szlovák anyanyelvű volt: 1880-ban a lakosság 14,0 %-át (28 fő), 1890-ben 29,1 %-át (62 fő), 1910-ben pedig 16,1 %-át (20 fő) írták össze magyar anyanyelvűként, 1921-ben azonban már egyetlen lakosa sem vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

A település első írásos említése 1330-ból maradt fent „Gyrgy” névalakban. Később Gurgy (1332) és Gergy (1391) névváltozatban említik az oklevelek. Neve magyar eredetű, a György személynévből származik. A 14. században az Aba nemzetség tulajdonában volt, 1337-ben az abaszéplaki uradalom határleírásában szerepelt. 1427-ben a Perényi család birtoka volt, 12 portája adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. század első felében épült neogótikus stílusban. A község gazdag szakrális kisemlékekben (több feszület a faluban és a határban), közülük legjelentősebb az 1754-ben emelt fa harangláb.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYÖRGYI. Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja meglehetős termésű, de más javai meglehetősek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Györgyi, (Gyurkusik), tót falu, Abauj vmegyében, az Ósva mellett, Kassához keletre 2 mfd. 219 kath., 12 evang., 1 ref., 15 zsidó lak. F. u. Boronkay, Hreblay, Lánczy, Piller.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.

Helységnévtár

Györgyi (Györgye) [Koplaló p.], rk. 130 Felsö-OIcsvár, gk. 28 Kelecsény, ág. 20 Ránk, ref. 12 —, izr. 10 Rozgony.