Györke

Györke az Ósva völgyében, az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, 255 méteres (határa 212-448 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re keletre, Hernádzsadánytól 17 km-re északkeletre, Magyarbődtől pedig 3,5 km-re délre. Határának nyugati, az Ósváig terjedő része nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, keleti egyharmadát a Bagota-hegycsoporthoz erdővel borított nyugati lejtői foglalják el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe a 20. század során csak kis mértékben változott (1910: 10,00 km², 1921: 10,01 km², 2011: 9,92 km²).

Népesség

Györke népessége 2011-ben 1692 fő volt, melynek 86,4 %-a volt szlovák, 5,4 %-a roma és 0,9 %-a (15 fő) magyar nemzetiségű (1,2 %-a – 21 fő – magyar anyanyelvű), 7,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Az Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, az 1920-as évekig magyar többségű község magyar lakosságának zöme a 20. század második felében beolvadt a 18-19. Bővebben

Történelem

Györke első írásos említése 1323-ból „Gurke” alakban származik. Neve magyar személynévi eredetű, a György személynév régi alakjából származik. 1330-ban Gyrke, 1332-ben Gurky, 1427-ben pedig Gyorke néven említik az írásos források. A 14. században az Aba nemzetség birtoka volt, majd 1397-ben I. Zsigmond a Perényi családnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már templomos faluként szerepelt, a jegyzék név szerint említi Saul nevű papját is. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma egy Árpád-kori templom alapjain épült 1912-ben neoklasszicista stílusban. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült. A Rakovszky-kúria késő barokk építmény a 18. század második feléből.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Bővebben

Helységnévtár

Györke, rk. 147 Regete-Ruszka, gk. 80 Kelecsény, ág. 61 Felső-Kemence, REF. 268 Tiszáninnen, izr. 81 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Györke. Az 1427-es évi adóösszeírásban szerepel elsőnek s ez időben 51 portája volt. Az 1672 évi Petróczy-féle felkelés során ide menekült vissza I. Lipót hadai elől Petróczy híveivel. A jól megerősített községet az osztrák csak árulás révén vehette be s a hős védőket egytől-egyig felkoncolták. A község református temploma egykor katolikus templom volt, amely az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáccal maradt meg eredeti alakjában. Bővebben