Hámosfalva

Hámosfalva a Jolsvai-karszt keleti részén, a Rozlozsnica-patak (vagy Gacsalki-patak) völgyében, 285 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Csetnektől 5 km-re délnyugatra, Jolsvától 15 km-re keletre, Rozsnyótól 19 km-re nyugatra, a Veterník-hegy (610 m) északi lábánál. Határa 260-674 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, legmagasabb pontja a Jolsva és Hámosfalva határánál emelkedő Tri chotáre, a Rozlozsnica-patak völgyét és a környező, lomboserdőkkel borított mészkőhegyeket (a völgytől délre a Rygeľ, Veterník Rysa skala, Kosová és Čertovo, északra pedig a Sintina, Stará hora és a Hlinisko emelkednek) foglalja magába. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Garammenti megye, Dobsinai járás). Területe az elmúlt évszázad során nem változott (12,59 km²).

Népesség

Hámosfalva a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, többségében szlovák lakosságú község. 2011-ben 191 lakosa volt, melynek 97,9 %-a szlovák és 0,5 %-a (1 fő) magyar nemzetiségűnek vallotta magát. 2013-ban a népesség 59 %-a a roma etnikumhoz tartozott, de ez a népszámlálási adatokban nem tükröződik (csak az 1991-es népszámlálás során vallotta magát a népesség 17,9 %-a roma nemzetiségűnek). Bővebben

Történelem

Hámosfalva a 13. század közepén jött létre, amikor a Pelsőctől északra elterülő nagy lakatlan erdőséget a gömöri királyi várhoz csatolták. 1258-ban „Rosusna” alakban említik először, eredeti neve szláv eredetű, a vízelágazásra vonatkozó rozsocha szóból alakult ki a magyar Rozlozsnya név, melyet kezdetben a patakra, majd a településre alkalmaztak. A Veternik-hegy neve egyike a legrégebbi gömöri hegyneveknek, „Beternyk” alakban már 1243-ban előfordul a forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A periférikus helyzetű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Későbarokk-klasszicista stílusú evangélikus temploma a 18. század közepén épült, mai alakját az 1796-1801 közötti átépítés és bővítés során nyerte el. Az evangélikus lelkészlak falán emléktáblát helyeztek el a falu szülöttének, Július Botto (1848-1926) történésznek a tiszteletére.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ROSZLOSNA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Gömöry Uraság, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik Csetnekhez közel, mellynek filiája, határjának fele sovány, köves, hegyes; legelője elég van, fája is van mind a’ kétféle, piatza egy, ’s két mértföldnyire, szenet is égetnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rozlozna, tót falu, Gömör vmegyében, Csetnekhez délre 1 órányira: 31 kath., 348 evang. lak., ev. anyaszentegyházzal. Határa mészköves szirtekből áll, mellyekben számos üveg találtatik. F. u. Gömöry nemzetség. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hámosfalva, s Rozslozsnya patak völgyében fekvő tót kisközség, 51 házzal és 361 ág. ev. h. vallású lakossal. 1258-ban e község már fennállott, mert ekkor már egy határjáró levélben szerepel Rusisna néven. Később Rozslozsnya, majd Rosztocsna lett a neve. Az újabb időben, Hámos László mostani főispán tiszteletére, Hámosfalvának nevezték el. Hajdan a csetneki uradalomhoz tartozott, de onnan kiszakítva, előbb a Gömöry, majd a Hámos és a Radvánszky családé lett. Hámos László főispánnak most is van itt nagyobb birtoka. Ág. h. ev. temploma 1801-ben épült. Postája és távírója Kuntaplócza, vasúti állomása pedig Pelsőcz.

Helységnévtár

Rozlozsnya (Rozslosnya, Rozloznya), rk. 3 Csetnek, ÁG. 295 Tiszai, ref. 2 - , izr. 5 - .