Hernádcsány

Hernádcsány a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 175 méteres (határa 168-203 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hernád jobb partjának közelében, az Ortvány-domb (Veľký breh) keleti lábánál, Kassától 13,5 km-re délkeletre, Enyickétől 5,5 km-re keletre, Kenyhectől 12 km-re északkeletre, Garbócbogdánytól pedig 11 km-re délnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott (1908-ig a Kassai járáshoz). A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye Füzér-gönci járásához, majd Kassai járásához tartozott). Területe (1910, 2011: 11,56 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Hernádcsány a régi szlovák-magyar nyelvhatáron található, a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára csaknem kizárólag szlovákok lakta község. 2011-ben a Kassa-környéki járás második legnépesebb települése volt Szepsi után (5493 fő). Ekkor lakosságának 77,0 %-a vallotta magát szlovák, 12,8 %-a roma nemzetiségűnek, 9,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Bővebben

Történelem

A mai Hernádcsány területén i.e. 2500 körül kiterjedt bronzkori település volt, melynek temetőjét (163 sírral) a mai településtől délre tárták fel. Az 5. században, a népvándorlás korában rövid ideig keleti gót település is volt itt. Hernádcsány (a 20. század elejéig Csány) az Árpád-korban jött létre, neve személynévi eredetű és magyar névadással keletkezett. Bővebben

Mai jelentősége

Hernádcsány ma a régió egyik legnépesebb és leggyorsabban fejlődő községe. Korábbi kavicsbányászatára települt betonelemgyártása mellett napjainkban élelmiszeripari gépgyártás (Afinox s.r.o., 2016 óta), futószalagok gyártása (Manex s.r.o.) és fémfeldolgozás (Olexa s.r.o.) is folyik a községben. Kavicsbányatavainál üdülőkörzet alakult ki. A rendszerváltás után a korábban több mint 300 főt foglalkoztató, modern nagyüzemmé vált mezőgazdasági szövetkezete jelentőségét vesztette, alkalmazottainak száma 1/10-ére csökkent. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÁNY. Csana. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Kassátol egy, és 1/4. mértföldnyire, határja termékeny, és vagyonnyait jól eladhattya Kassán; de mivel földgyének harmad részét, réttyeit is néha egészen járja a’ víz, ’s épűletre való fája sints, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csány, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád jobb partján mellyen itt hid viszen keresztül, Kassához délre 1 1/2 mfdnyire: 430 r. kath., 59 g. kath., 8 evang., 350 ref., 60 zsidó lak. Kath. fil. ref. anyatemplom. Gazdag róna határát a Hernád némellykor elönti; erdeje is van. F. u. b. Meskó, Bárczay, Lánczy, Püspöki, Szentimrey, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gecsétől délre fekszik Csány község, a körjegyzőség székhelye, 119 házzal, 985 magyar és tót ajku lakossal, Vasúti, posta- és táviróállomás. Itt van a »Csányi műmalmi társulat«-nak 1865-ben alapitott és kitünően berendezett műmalma. Kezdetben csak 100 köböl gabonanemü őrlésére volt berendezve, ma már naponkint 500 métermázsát képes feldolgozni. A malom gőzre jár, de felhasználja a Hernád vizerejét is és a legujabb szerkezetü gépekkel van fölszerelve. Bővebben

Helységnévtár

Csány, [Mária-Major, Zsupati, Kopallos p.], rk. 525 Koksó-Mindszent, örmény 5, gk. 53 Bölzse-Sziget, kg. 5 - , ág. 21 , - REF. 311 Tiszáninnen, izr. 128 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádcsány. Azelőtt Csány. 1255-ig abaujvári várbirtok. A XIV. században a Buzinkay-, majd a Csányi-család birtokolja 1590-ig. Ezután a Gönyüi-, később a Korláth-család kezére kerül. 1865-ben alapított műmalma félévszázadon át nagymennyiségben szállította külföldre igen nagy keresettnek örvendő liszttermékeit. Hozzátartozik Cigánytábor, Máriamajor. A község területe 2009 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1799.