Hernádgönyű

Hernádgönyű a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 170 méteres (határa 165-203 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Hernád jobb partjának közelében, Kassától 16 km-re délre, Enyickétől 6 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 3 km-re délnyugatra, a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (vasútállomás). A falu eredetileg a Szartos-patak bal partján épült, melyet a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott (1908-ig a Kassai járáshoz). A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye Füzér-gönci járásához, majd Kassai járásához tartozott). Területe (1910, 1921: 5,30 km², 2011: 5,38 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, 2011-ban 608 lakosának 97,4 %-a szlovák nemzetiségű volt. 1880-ban lakosságának 83,9 %-a, 1900-ban pedig 83,6 %-a volt szlovák anyanyelvű, a magyar anyanyelvűek aránya ebben az időszakban 7,2 %-ról 14,0 %-ra nőtt. Az 1910-es népszámlálás már 60,1 %-os magyar többséget mutatott ki, de az nem tükrözi a valós nemzetiségi megoszlást: az 1921-es népszámláláskor már csak 1 személy vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

A település a 13. században jött létre, első okleveles említését 1255-ből találjuk, ekkor Gönyűpataka („Gunupataka”) néven, majd 1268-ban Gvn, 1427-ben Gewnew, 1630-ban pedig Geonyo névváltozatokban fordul elő. 1270-ben mint két különálló falut, Al- és Felgönyűt (Fel Genew, Algunyo) említik. Abaúji várföld volt, melyet 1268-ban Csannyal (Hernádcsány) együtt IV. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Jézus szívének szentelt római katolikus temploma neoromán stílusban épült 1924-ben, 1946-ban újjáépítették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Felső Gönyű. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, épűletre fája nintsen, mivel felét szántó földgyének néha a’ víz járja, ámbár Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyainak el adására jó alkalmatossága van, mind az által második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gönyő, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Enyiczkéhez 1 órányira: 170 r. kath., 130 g. kath., 40 ref., 15 zsidó lak. F. u. Kormos, Bodnár, a Kassai seminarium. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bocsárdtól nyugatra, a vasút mellett van Gönyü, melynek 43 háza és 286 tót ajku lakosa van. Postája és távirója Csány.

Helységnévtár

Gönyű (Gönyő, Ginov), rk. 177 Koksó-Mindszent, gk. 93 Sziget-Bölzse, ref. 8 - , izr. 26 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádgönyü. Azelőtt Gönyü. Eredete és története ismeretlen. A község területe 931 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 425.