Hernádtihany

Hernádtihany a Hernád bal partján, 220 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 5,5 km-re északra, a Kassa-Margitfalva-Poprád vasúti fővonal mentén (megállóhely), a Kőtető-domb délnyugati lábánál. A település azon a ponton található, ahol a Hernád az Alsó-Tarca-dombság nyugati részén áttörve a Kassai-medencébe érkezik, a vasutat a folyóvölgyben alagúton át vezették. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-I. járás részeként. 1881-ig Sáros vármegyéhez (annak Alsótarcai járásához) tartozott, majd Abaúj-Tornához csatolták, ezután 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

Hernádtihanynak 2011-ben 2406 lakosa volt, melynek 76,1 %-a szlovák, 2,2 %-a pedig roma nemzetiségűnek vallotta magát, a lakosság csaknem egyötöde (19,9 %) nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az eredetileg magyar lakosságú, majd a 18. század második felétől szlovák többségűvé vált településen 1880-ban már a lakosság 94,0 %-a volt szlovák anyanyelvű, 1910-ben pedig 91,7 %-a szlovák nemzetiségű, a magyarok aránya ekkor 4,3 % volt. Bővebben

Történelem

1263-ban, mint az Aba nemzetség birtoka „Tehan” néven szerepelt először írásos forrásokban. Neve szláv személynévi eredetű, de már a 13. század közepén németeket is letelepítettek itt. Fontos útelágazásnál feküdt már a középkorban; a Hernád mentén Kassát és Eperjest összekötő út mellett a Monok-patak völgyében a 13. század második felében Budamér felé új utat („Hála Isten”-út) létesítettek, melynek helyén ma a PR3-as gyorsforgalmi út vezet. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1750-ben épült. Magnezitgyára 1996-ban megszüntette a termelést. Jelenleg egy autóipari beszállító vállalat telephelye működik itt (Howe Slovensko).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TEÁNY. Techanovecz. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye sarjút is terem, legelője, és fája van, piatza Kassán közel.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tehány, Czahanowce, tót falu, Sáros vmegyében, a Hernád mellett, Kassához 3/4 mfd. 886 kath. lak., paroch. templommal. Szőlőhegye van, melly egyetlenegy az egész megyében. Erdő. F. u. Kassa városa. Mint halljuk az uj rendezés szerint Abauj megyéhez csatoltatnék, s igy nem volna többé Sárosnak szőlőhegye.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kassától keletre említendő a nagy sertéstenyésztő Kassa-Újfalu, mely a jó hírű kassai sódart nagy mennyiségben készíti és szállítja messze földre is; éjszakra pedig a Hernád bal partján Tihany falu, hol a völgy szűk volta miatt alagúton halad át a kassa-oderbergi vasút, hogy azon túl csakhamar Sárosmegye terűletére lépjen át.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kassánál átkelvén a Hernádon és a Kassai-hegy aljában északnak tartva, Tihany (Tehány) kisközséget találjuk, mely 215 házból áll; lakosainak száma 1431. Általában eltótosodott magyarok. Az ujabb nemzedék már beszél magyarul. A kassa-oderbergi vasút első megállóhelye Kassától. Postája helyben van; táviróállomása Aboson.

Magyar Katolikus Lexikon

Hernádtihany, v. Abaúj-Torna vm. (Tahanovce, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1293: Thehan. 1313: alapították. Tp-át 1313: Szt András tit-ra sztelték. 1795: alapították újra. Mai Szt Anna tp-át 1750: építették. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. ** KTN I:166. - Schem. Cass. 1915:51.

Helységnévtár

Tihany (Cakanovce, Tahanovce), RK. 1319 Kassa, gk. 28 -, ág. 2 - , ref. 1 - , izr. 4 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádtihany. Már a bronzkorban lakott hely, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Okleveles első említése 1397-ből származik s ez időtől kassai várbirtok. Azelőtt Tihany, Abaúj-Tihany, korábban Tehán alakban fordul elő. A Thököly-féle felkelés, a kurucháborúk, a szabadságharc, majd korunkban a cseh elnyomás alatt sokat szenvedett. A község területe 180 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2036.