Hernádzsadány

Hernádzsadány az Abaúji-hegyalja kistájon, a Hernád-folyó bal partján, az Ósva-patak (Olšava) torkolatának közelében, 180 méteres (határa 168-365 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Toroki-patak (Turecký potok v. Marovka) mentén, Kassától 16 km-re délkeletre, Enyickétől 7,5 km-re keletre, Garbócbogdánytól pedig 9,5 km-re délnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, a 20. század elejétől a járás székhelyeként (korábban nem volt állandó járásszékhely, a járási főszolgabíró székhelye Kassán volt). A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

Hernádzsadánynak 2011-ben 1351 lakosa volt, melynek 92,9 %-a volt szlovák és 0,3 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű, 6,1 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 15,8 %-a tartozott a roma etnikumhoz. A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község a 20. század második feléig vegyes szlovák-magyar lakosságú volt, a kettős identitás 1945 utáni megszűnésével, valamint a magyar lakosság asszimilációjával, illetve kitelepítésével egynemzetiségűvé vált. Bővebben

Történelem

Első írásos említése „Sudan” néven 1270-ből származik. 1288-ban Sodan, 1415-ben Sadaan, 1427-ben Sadan, 1630-ben pedig Sadany alakban említik. Neve szláv személynévi eredetű, magyar névadással keletkezett. 1335-ben Károly Róbert király a Drugeth családnak adományozta. 1415-től a falu vámszedőhellyé vált, 1427-ben 36 lakott portájával Abaúj vármegye nagyobb falvai közé tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és egyházi alapiskola, valamint óvoda és egy speciális alapiskola található. Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban, tornyát a 19. század végén építették hozzá. A 19. századból és a 20. század elejéről számos épület maradt fent, köztük az egykori szolgabírói hivatal épülete. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSADÁNY. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik A. Mislyének szomszédságában, mellynek filiája; Osva, Tarcza, és Hernád’ öszve folyásaihoz is közel; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsadány, Abauj vm. magyar f. A. Mislyéhez 3/4-re: 310 r. kath., 78 g. kath., 1 evang., 215 ref., 130 zsidó lak. Ref. szentegyház. Synagóga. A Tarcza vize itt egyesül a Hernáddal. Határa termékeny; különösen rétjei buja növésüek; halászata nem megvetendő. F. u. Bónis, Horváth, Ocskay, Péchy, b. Orbán s m. Ut. posta Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csány közvetlen szomszédságában fekszik Zsadány, a füzéri járás és a járásbiróság székhelye. Csinos falu 165 házzal, 671 magyar és tót lakossal. Postája helyben van, távirója Csányban. Itt Pallaghy János örököseinek a jelenlegi földbirtokosoknak csinos urilakuk van.

Helységnévtár

Zsadány (Hernád-Zsadány), rk. 391 Alsó-Mislye, gk. 93 Bölzse-Sziget, ág. 6 - , REF. 177 Tiszáninnen, izr. 96 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hernádzsadány. Az 1427. évi adóösszeíráskor 36 portát találtak itt. A XVI. században a Szent-Mártony-család birtoka. Az összeomlás előtt a Pallaghy-örökösöknek volt itt uradalma. A község területe 967 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1037.