Hilyó

Hilyó a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, az Ida-patak völgyében, 485 méteres (határa 415-968 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 14 km-re nyugatra, Aranyidától pedig 10 km-re délkeletre. A községközponttól délre található a Kassa ivóvízellátását szolgáló, 105 hektár területű Idabukóci-víztároló (Vodná nádrž Bukovec), melynek 85 %-a esik Idabukóc kataszterébe. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-38: 23,88 km², 2011: 23,86 km²) az elmúlt évszazadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Hilyó népessége 2011-ben 480 fő volt, lakosságának 93,1 %-a volt szlovák nemzetiségű, 6,5 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az évszázadok óta szlovákok lakta faluban 1910-ben a lakosság 88,0 %-a volt szlovák és 5,9 %-a magyar (28 fő) anyanyelvű, a szlovákok aránya 1921-re 94,6 %-ra nőtt, a magyaroké 3,7 %-ra (16 fő) csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 99,3 %, 2011-ben 84,0 %) római katolikus vallású. Bővebben

Történelem

A község neve szláv eredetű, a „gyl” (süvöltő, pirók) madárnévből eredeztetik. 1318-ban víznévként (Hyleupothoka) szerepel először, magát a települést 1330-ban „Hylo”, 1332-ben „Hylou” néven említik. A falu a 14. század első felében jött létre, első temploma az 1320-as években épülhetett. 1330-ban a Csurka család birtoka volt. Határában a középkorban ezüstöt bányásztak, melynek jövedelme 1401-ben a királyé lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Borbálának szentelt római katolikus temploma egy középkori templom helyén épült 1783-ban barokk-klasszicista stílusban, 1892-1900 között felújították. Berendezésének legrégebbi része a 18. század közepéről származó rokokó keresztelőmedence. 17-18. századi reneszánsz kastélya nem maradt fent. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HILLÓ. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura B. Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nap. ny. egy mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, határjának nagy része köves, sovány, és hegyes; de vagyonnyait jól eladhattya.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hilyó, (Hilow), magas hegyek közt fekvő tót falu, Abauj vmegyében: 592 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van egy régi kastélya, vasbányája és hámora, fürészmalma s szép fenyves erdeje. F. u. b. Mesko. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Aranyidkáról visszatérve Kassa felé, egy kis kitérővel a Mexikobányán alul, utunkba ejtjük Hilyó községet, melynek 94 háza, 528 tót lakosa van. Postája Aranyidka. Katholikus templomának alapja nagyon régi, 1783-ban széplaki és enyiczkei báró Meskó Jakab ujjáépitette. E község nevezetessége egy nagy ódonszerü kastély, melynek oldalhomlokzatán a következő felirat olvasható: »Hoc Opus Fieri Curavit Generosus Dnus Stephanus Daróci De Finta Anno Dei 1657. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Hilyó, v. Abaúj-Torna vm. (Hyl'ov, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1332: Hylow. Tp-át 1500 e. Szt Borbála tit-ra sztelték. Lakói 1700 k. ev-ok lettek. 1726: alapították újra. Mai Szt Borbála tp-át 1783: építették. Kegyura 1880: Zichy Irén grné. Anyanyelve szl. - Lakói 2000: 399 r.k., össz. 430. ** KTN I:151. - Schem. Cass. 1915:52; 2000:34.

Helységnévtár

Hilyó (Hilyov) [Mexikó vashámor], RK. 589 Kassa, gk. 4 Kassa, ág. 4 -, izr. - Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hilyó. A XVI. század közepéig az Aba-nemzetségből származott Chyrkecsalád kezén volt, későbbi birtokosa a Daróczi-család s fintai Daróczi István 1657-ben épített ódon kastélya ma is nevezetessége a községnek. 1736-ban már Meskó Jakab báró tulajdona és e család kezén maradt napjainkig. Hozzátartozik Mexikóhámor. A község területe 4150 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 481.