Horvátjárfalu

Horvátjárfalu a Kisalföld nyugati peremén, a Lajtazug (Fenyér) kistájon, 135 méteres tengerszint feletti magasságban, a szlovák-osztrák államhatár és a Duna jobb partjának közelében fekszik, Pozsony központjától 11 km-re délre, Mosonmagyaróvártól 26 km-re északnyugatra, Hainburgtól 18 km-re délkeletre. Határa sík, nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 67,4 %-át (1438 ha) szántó, 4,5 %-át (97 ha) erdő, 5,4 %-át (115 ha) pedig vízfelület foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

1972-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-V. járás részeként. 1947-ig kisközségként Moson vármegye (1923-tól Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegye) Rajkai járásához tartozott. Trianon után Magyarország része maradt, de területe megváltozott; az új csehszlovák-magyar határt a Duna főmedre alkotta, a folyó bal partjára eső határrészét Csehszlovákiához csatolták (ma Pozsonypüspökihez tartozik), ugyanakkor az Ausztriához csatolt Köpcsény határának egy része Horvátjárfaluhoz került. Bővebben

Népesség

2011-ben 1438 lakosa volt, melynek 70,7 %-a volt szlovák, 15,3 %-a horvát, 8,5 %-a pedig magyar nemzetiségű. A 16. század óta főként horvátok lakta községben 1910-ben a lakosság négyötöde volt horvát, egyhatoda pedig német nemzetiségű. 1946-ban német lakosságát kitelepítették, ezzel megnőtt a magyarok aránya (1930-ban 21,5 %, 1961-ben 25,7 %). 1961-ben még a lakosság többségét horvátok alkották. Bővebben

Történelem

A község első írásos említése 1208-ból származik, ekkor a lébényi bencés apátság birtoka volt. A középkorban a település a személynévi eredetű Bán nevet viselte, 1235-ben Villa Baan, 1308-ban Ban, 1315-ben pedig Bayn formában említik. A 13. század második felében Konrád magiszter, a 14. század kezdetén pedig az oroszvári István tulajdonában volt. 1424-ben tűnt fel elsőként az írásos forrásokban a német Jerendorf névváltozat. Bővebben

Mai jelentősége

A településen szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. A Duna horvátjárfalui holtága kedvelt horgászparadicsom. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült későbarokk stílusban. A templom értékes műemléke Szűz Mária 15. századi szobra. Az egykori köpcsényi Fácánkert 2001 óta 78 hektáron természetvédelmi terület, a 18. századi kastélyból és majorságból csak egy barokk stílusú kőhíd maradt fent.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÁNDORF. Horvát Jándorff. Horvát falu Mosony Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, kik német nyelven is beszélnek, fekszik Köptsényhez 1, és Oroszvárhoz 1/4, Posonyhoz pedig 1 1/2 órányira, sík, és egyenes, de egyszer’smind agyagos, határja három nyomásbéli, leg inkább rozsot, árpát, zabot, és búzát silányabban terem, az erdő fogyatkozását fűzfa neveléssel pótolyák, legelőjök elégtelen, réttyeik térségéhez szabattak, szőllejek nints, piatzok Posonyban, és Nizsideren.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Horváth-Járndorf, horvát f., Mosony vmegyében, a pozsonyi országutban, 514 kath. lak. s paroch. szentegyházzal. Erdeje kicsiny. 66 6/ másodrendü telke után, 49 telkesgazda bir 881 3/ hold második, 656 2/ hold harmadik, 404 2/ hold negyedik osztálybeli szántóföldet; 75 embervágó másod, 295 4/ harmadrendü rétet. Lakosai főkép lovakat tartanak s a szekerezést erősen üzik, ugy a méhtenyésztést 20 kasban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Köpcsény.

Magyar Katolikus Lexikon

Horvátjárfalu, v. Moson vm. (Jarovce, Szl.): plébánia a v. győri egyhm. magyaróvári esp. ker-ében. - Tp-át 1432 e. Szt Miklós tit-ra sztelték. Kegyura 1880: Batthyány Lujza grnő. Anyanyelve horvát. - 1947: csatolták CS-hoz. ** Búzás kz. 279.

Helységnévtár

Járfalu (Horvát-) (Kroatisch-Jarendorf), RK. 643 Győr, ref. - Rajka, izr. 10 - .