Idabukóc

Idabukóc a Kassai-hegyvidék (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, az Ida-patak középső folyásánál, 350 méteres (határa 336-609 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 11 km-re nyugatra, Nagyidától pedig 13,5 km-re északra. A történelmi településközpont az Ida egyik jobb oldali mellékvize mentén alakult ki mintegy 600 méteres hosszúságban. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-38: 10,82 km², 2011: 10,85 km²) az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Idabukóc népessége 2011-ben 777 fő volt, lakossága csaknem teljes egészében (96,7 %) szlovák nemzetiségű volt. A község a 18. századi újratelepítése óta egynemzetiségű szlovák település volt (a 16. században még vegyesen lakták szlovákok és németek). 1910-ben lakosságának kilenctizede (89,4 %) szlovák anyanyelvű volt, 1910-ben lakosságának 2,1 %-a, 1921-ben pedig 2,5 %-a vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

A falu neve szláv eredetű, jelentése „bükkerdőnél épült falu”. 1347-ben „Bakolch” alakban említik először írásos források, ekkor már kápolna és egy malom is állt itt. Később Bokolch (1401), Bowkowich (1427), majd Bwkolcz (1491) néven is szerepelt, a Bukóc (Bukocz) névváltozat először 1630-ban tűnik fel. Kisidáról kirajzott jobbágyok alapították a 13-14. Bővebben

Mai jelentősége

A egyre inkább szuburbanizálódó községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Az Idabukóc alatti víztároló körül hétvégi házas üdülőtelep alakult ki. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1971-ben épült egy középkori eredetű, 1736-ban újjáépített barokk templom helyén. A baskai út mentén található Szent Anna-kápolna 19. századi klasszicista építmény. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BUKÓCZ. Bukovecz. Tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa Báró Mesko Uraság, fekszik a’ Kassai járásban, e’ Várostól mint egy mértföldnyire, határja soványos, és legelője sints elég, piatza hasznos, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bukócz, tót falu, Abauj vgyében, Kassához nyugotra 1 órányira: 443 kath., 7 zsidó lak. Nagy erdő. Fürészmalom. F. u. b. Meskó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Baskán tul szállunk le nagy ereszkedéssel az Ida völgyébe; egészen alattunk látva Bukócz falut, melynek 57 háza és 388 tót lakosa, kath. temploma van. Postája Aranyidka. Bukócz határában hajdan nagyterjedelmü mesterséges halastó volt. Innentől fogva az Ida mellett visz az út a vármegye legmagasabb fekvésü községébe...

Helységnévtár

Bukóc, rk. 328 Hilyó, gk. - Kassa, izr. 10 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

ldabukóc. Azelőtt Bukócz. Eredete és története ismeretlen. Hozzátartozik Cigánytelep. A község területe 1880 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 605.