Jányok

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén, a Kis-Duna jobb partjának közelében, Somorjától 16 km-re északkeletre, Pozsonytól 26 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 27 km-re északnyugatra fekszik. Áthalad rajta az 516-os főút, mely Dunahidason át (11 km) Pozsony, valamint Diószeg (24 km) felé teremt összeköttetést. Mellékutak kötik össze Pozsonycsákánnyal (4 km) és Vőkkel (3 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Alsójányok, Felsőjányok és Bústelek kisközségek egyesítésével. 1920-ig mindhárom elődközség Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, a magyar közigazgatásban egyesítették a három községet. Bővebben

Népesség

1921-ban a három elődtelepülésnek összesen 528 lakosa volt, az egyesítés után (1941-ben) pedig 618, mely 1991-re negyedével nőtt. 2001-ig még a lakosság lassú csökkenése, azóta viszont (Pozsony közelségének köszönhetően) gyors növekedése figyelhető meg. Ezzel párhuzamosan rohamosan növekszik a szlovákok arányszáma, 2001-2011 között a duplájára (20%) növekedett, a lakosság döntő többsége azonban még mindig magyar. A község lakosságának túlnyomórésze (9/10-e) római katolikus vallású. 2011-ben a község lakosságának 46,9 %-a Alsójányokon (401 fő), 39,4 %-a Felsőjányokon (337 fő) és 13,6 %-a Bústeleken (117 fő) élt.

Történelem

A község területén egykor a hallstatti kultúra települése állt. A felsőjányoki temető sarkánál emelt várdomb a szakemberek szerint egykor a kultúra településhez tartozó sírhalom volt. Jányok telepü-lést 1287-ben Jobagio castri de Janok alakban említik először, 1310-ben földesura Jányoki jakab volt. Felsőjányok külön 1311-ben Ianyk Superiori néven szerepel oklevélben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik, alapiskoláját 2005-ben megszüntették. Római katolikus temploma 1914-ben épült. Határában 17. századi földvárat és avar kori sírdombokat tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévő Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szűk határjokat két időre szántyák, ’s kevés a’ réttyek. BUSS TELEK. Elegyes magyar falu Posony Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Nagy Magyarnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termésű, ’s vagyonnyai is külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jányok (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az első 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony. Bustelek, magyar falu, Pozson vgyében, Nagy-Magyarhoz 3 fertály, 49 kath. lak. F. u. Dóka, Szabó, Jankó s m. t. Ut. p. Pozson.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsójányok, felsőcsallóközi magyar kisközség, 34 házzal és 246 róm. kath. vallású lakossal. E községnek első okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik, a mikor is Januk néven említik. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa, a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. Bővebben