Jászóújfalu

Jászóújfalu a Kassai-hegyvidék (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) középső részének déli lábánál, a Kassai-hegyalja dombvidékén, a Jászóújfalui-patak (Nováčanský potok) partján, 332 méteres (határa 265-727 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Jászótól 8 km-re keletre, Szepsitől 17 km-re északkeletre, Kassától pedig 21 km-re nyugatra. A történelmi, orsós alaprajzú településközpont a patak menti, eredetileg kétsoros főutca mentén jött létre, jellegzetessége a kertek végében zárt falat alkotó keresztcsűrök sora. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Szepsi járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Szepsi járás). Területe (1910-38: 17,40 km², 2011: 17,32 km²) az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Jászóújfalu a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község. 2011-ben 716 lakosa volt, melynek 88,0 %-a volt szlovák, 0,4 %-a (3 fő) pedig magyar nemzetiségű, mintegy egytizede (10,3 %) pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban lakosságának több mint egynegyede (27,2 %) a roma etnikumhoz tartozott, zömük a község belterületébe ékelődő etnikai gettóban, szegregáltan él. Bővebben

Történelem

Jászóújfalu első írásos említését „Wyfolu” (Újfalu) alakban egy 1323-as oklevélben találjuk, melyben az Aba Nembeli Pál a falu körüli birtokot a szepesi Tamás magiszternek adja. Neve arra utal, hogy a környező településeknél később keletkezett. 1332-35-ben a pápai tizedjegyzékben már mint templomos falu szerepelt. A középkorban kezdetben az Aba, majd a Semsey család birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent István vértanúnak szentelt római katolikus temploma egy régebbi templom helyén építették 1808-1809-ben, klasszicista stílusban. Mai alakját az 1909-es tűzvész utáni újjáépítése során nyerte el. A temető mellett álló neogótikus kápolna 1904-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Kassa, Jászó, Szikszó Újfalu. Abaúj Vármegyében

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jászó-Ujfalu, 71 házzal, 447 magyar és tót lakossal. Postája Semse, távirója Jászó. Régi kath. templomát kőfal övezi ma is. A község nagybirtokosai a jászói prépostság és a Semsey család.

Magyar Katolikus Lexikon

Jászóújfalu, v. Abaúj-Torna vm. (Novačany, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1322: Wyfolu. Tp-át 1332 e. Szt István vt. tit-ra sztelték, a mait 1807: építették. Kegyura 1880: a jászói prép. - Filiái 1915: Hatkóc, Semse. Anyakönyvei 1761-től. Anyanyelve szl., m. - Lakói 1910: 403 r.k., 5 izr., össz. 408; 1940: 444 r.k., 1 ref., össz. 445; 2000: 516 r.k., össz. 580. ** KTN I:154. - Gerecze II:72. - Schem. Cass. 2000:75.

Helységnévtár

Ujfalu (Jászó-) (Novoscani) RK. 512 Kassa, gk. 1, izr. 9 Szepsi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jászóújfalu. Keletkezése és története ismeretlen. Az összeomlás előtt a jászói prépostságnak és a Semsey-családnak volt itt birtoka. Régi katholikus templomát ma is kőfal övezi. A község területe 3024 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 440.