Kalsa

Kalsa a Szalánci-hegység keleti lábánál, a Gálszécsi-hegyalja déli részén, a Tereblya-patak (Terebľa) mentén, 200 méteres (határa 186-360 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 31 km-re délkeletre, Tőketerebestől 24 km-re nyugatra, Gálszécstől pedig 16 km-re délnyugatra. Határa dombvidék, melyet a Szalánci-hegységből érkező Márkus-patak (Markov potok) szel keresztül. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, 1960-1968 között a Tőketerebesi, majd 1968-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt száz évben csak minimális mértékben változott (1910-21: 4,62 km², 2011: 4,63 km²).

Népesség

Kalsa népessége 2011-ben 693 fő volt, melynek 97,0 százaléka volt szlovák nemzetiségű, egyetlen lakosa vallotta magát magyarnak. A 18. században ruszinokkal és szlovákokkal újratelepített község lakossága 1880-1910 között lassú magyarosodásnak indult; a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,6 % (32 fő), 1890-ben 11,2 % (37 fő) volt, 1900-ban a lakosság egynegyedét (25,1 % - 89 fő), 1910-ben már egyharmadát (32,7 % - 123 fő) magyar anyanyelvűként írták össze. Bővebben

Történelem

A község első írásos említése 1270-ből származik, ekkor „Kolse” néven szerepelt. Neve szláv eredetű személynévből (Galsa) keletkezett magyar névadással. 1299-ben Amadé nádor birtokában volt, aki területét Péter és Dénes nevű hűbéreseinek adományozta. Később Kolswa (1299), Galsa (1321) és Kalsa (1327) névalakban szerepelt az írásos forrásokban. 1327-ben említik a később Kalsa határába beolvadt „Ingow” nevű falut is. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1910-ben épült. Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, modern stílusú római katolikus temploma 1995-ben épült (a község Szilvásújfalu filiája). A községet a sárga jelzésű turistaútvonal köti össze a Szalánchuta határában található Izra-tóval (8 km).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KALSA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fűzérhez két mértföldnyire, Szilvás Újfalunak filiája, határja középszerű, hasonlító Ránkhoz, azon kivűl, hogy legelője nem igen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kalsa, Abauj v. orosz-tót-magyar falu, Zemplén vgye szélén: 70 r. kath., 160 g. kath., 4 evang., 45 ref., 4 zsidó lak. Ref. szentegyház. Legelője szűk; erdeje, földje elég. F. u. gr. Vandernath, Ócsváry, Bideskuthy, Reviczky.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Közel hozzá délre Kalsa falu 62 házzal, 331 tót és magyar ajku lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.

Helységnévtár

Kalsa, rk. 159 Szilvás-Újfalu Zemplén megyében, gk. 118 Újváros, ref. 25 Nagy-Szalánc, izr. 31 Rozgony.