Kavocsán

Kavocsán a Gömör-Szepesi érchegység legkeletebbi részén, a Kassai-hegyalján, a Hernád jobb oldali mellékvize, a Hrubsó-patak mentén, 464 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 8 km-re északnyugatra, az Őrhegy (Strážna, 531 m) és a Kisorom v. Púpos-hegy (Hŕbok, 575 m) északi oldalán. Kassa legmagasabban fekvő, falusias arculatát máig megőrző városrésze. Bővebben

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa – I. járás részeként. 1920-ig kisközségként Sáros vármegye Lemesi (Alsótarcai) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1976 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

Kavocsán egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 1180 lakosa volt, melynek 95,2 %-a volt szlovák nemzetiségű. Kavocsán már a 19. században is csaknem teljesen szlovák lakosságú volt, egyedül a magyar fennhatóság alatt tartott 1941-es népszámlálás során vallotta magát a lakosság 10,3 %-a magyarnak. Lakosságszáma a 20. század során többször mutatott nagy változásokat rövid idő alatt: 1921-1930 között csaknem egyharmadával csökkent népessége (809 főről 581 főre), majd 1930-1941 között ezt gyors gyarapodás (623 főről 1014 főre) váltotta fel. Bővebben

Történelem

A település valószínűleg a 14. század közepén, Sólyomkő várának birtokán jött létre. Kavocsán 1423-tól évszázadokon keresztül egyike volt a Kassa város birtokában lévő jobbágyfalvaknak. A falu két vármegye határán feküdt, Sáros és Abaúj határa a mai település közepén, a katolikus templomnál haladt keresztül. 1423-ban „Kalachyan” néven említik először írásos források. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1783-ban épült. Számos szakrális kisemlék is található itt (feszületek, két kápolna). Kavocsántól északra található az 1986-ban megnyitott kassai állatkert (292 hektáros területen, mely a legnagyobb az országban), a falutól nyugatra pedig sípályát alakítottak ki. A határában található Kavocsáni-oldal (Kavečianska stráň) értékes növényvilágáért 3,2 hektáron 2000 óta védett terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAVOCSÁN. Kvacsani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Kassa Városa lakosai katolikusok, fekszik Abaúj Vármegyének szélénél, határja meg lehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kaveczán, Sáros v. tót falu, Kassához 1 mfld, nagy erdőségek közt. 690 kathol. lak., paroch. templommal. Mészégetés. F. u. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérve Kassára, nem kerülheti ki figyelmünket Kavecsány, melyhez külön községi út vezet Kassáról. Kavecsány ugyan már Sáros vármegyéhez tartozik, de Kassa város birtokát képezi és közvetlenül a határszélen fekszik. Néhány évvel ezelőtt itt egy barlangot fedeztek föl, melyben mammuth-csontokra akadtak. Határában az állami közutak építésére nagyon alkalmas kavicsbánya van.

Magyar Katolikus Lexikon

Kavocsán, v. Sáros vm. (Kavečany, Szl.): plébánia a v. kassai egyhm. sóvári esp. ker-ében. - 1809: alapították. Tp-át 1783: Szt Péter és Pál tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1788-tól. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Lakói 1940: 1005 r.k., 8 g.k., 1 ref, össz. 1014. ** KTN I:379. - Schem. Cass. 1915:96.

Helységnévtár

Kavecsán (Kavecani, Kavecsani, Kavocsán, Kavecsány), RK. 867 Kassa, gk. 3 - , ág. 1 - , izr. - Lemes.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kavocsán. Azelőtti neve Kavecsány volt. Az összeomlás előtt közigazgatásilag Sáros megyéhez tartozott. Felsőmagyarország visszatértekor Abaúj-Torna megyéhez csatolták. Voltaképen Kavocsán már 1423 óta Kassa város birtokállományába tartozott. Régészi körökben nagy figyelmet keltettek az itteni barlangban talált mammuthcsontok. A község területe 1128 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 623.