Kékkő

Kékkő a Korponai-erdő délkeleti lábánál, a Kürtös-patak bal oldali mellékvizének, a Riečka-pataknak a völgyében, 255 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagykürtöstől 4,5 km-re, Balassagyarmattól pedig 22 km-re északra. A Korponai-erdő déli előhegyei, a Kozí vrch („Kecskehegy”, régi nevén Bástya-hegy), a Júdás-hegy (Judin vrch) és a Kálvária-hegy (régi nevén Pap-hegy) a várostól északra magasodnak, utóbbin épült a kékkői vár. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó város (1968 óta). 1658-ban elnyert mezővárosi rangját 1872-ben elveszítette, akárcsak járási székhely rangját. 1872-1913 között kisközségként a Balassagyarmati járáshoz tartozott, majd a Kékkői járás helyreállítása után annak székhelye maradt a csehszlovák közigazgatásban is egészen 1960-ig. Bővebben

Népesség

Kékkőnek 2011-ben 1555 lakosa volt, melynek 89,5 %-a vallotta magát szlovák és 1,6 %-a (25 fő) magyar nemzetiségűnek. A lakosság több mint egyötöde (2013-ban 21,5 %) a roma etnikumhoz tartozik. Kékkő ma Szlovákia 2. legkisebb népességű városa (Gyűgy után). Kékkő népessége lassú, de folyamatos gyarapodással csaknem a duplájára nőtt 1880-1950 között, míg 1880-ban 1081, 1921-ben 1373, 1930-ban 1556, 1950-ben pedig már 1886 lakosa volt. Bővebben

Történelem

Kékkő története szorosan összefonódik a fölötte emelkedő váréval, mely a Nógrád történelmében fontos szerepet játszó Balassa család ősi fészke volt mintegy fél évezreden keresztül. A vár a tatárjárás után, a 13. század második felében épült, első okleveles említését 1290-ben „Keykkw” alakban találjuk. Ebben az évben foglalták vissza a Balassák a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiától. Bővebben

Mai jelentősége

Kékkőn szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. A várost a 20. század második felének urbanizációja nagyrészt elkerülte, ma is őrzi vidéki jellegét. A 13. században épült, a 16-17. században átalakított várában és 18. századi kastélyában játékmúzeum és néprajzi kiállítás működik. A múzeumhoz tartozik a Balassi Bálint-emlékkiállítás is, mely 1994-ben nyílt meg, ekkor helyezték el a nagy költő emléktábláját is. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÉKKŐ VÁRA. Blauenstein. Modri Kámen. Vár, és mező Város Nógrád Várm. földes Ura G. Balassa Uraság. Nevezetét vette a’ kék színű kősziklától, mellyre építtetett. Jelesen el képzelteti e’ Várnak eredetét, és történetét is az alsó kapu felébe alkalmaztatott márványkő e’ szavak által: Anno Domini, MCCXXXVII. Sum arx KÉKKŐ, ab Inclyta Domo BALASSA fundata, et continue possidebar. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kékkő, (Madrikamen), Nógrád m. tót mv. Fekszik meredek nagy hegyek közt, egy mély völgyben, Bal.-Gyarmattól éjszakra 3 mfldnyire: 1572 kath., 20 evang. lak., kik hegyen völgyön elszórt házakban laknak. Kath. paroch. templom. Földje kevés és sovány; bora nem jó; gyümölcse sok, a minthogy ebből és mesterségekből élnek leginkább; gesztenyés erdeje felette szép. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Kürtösön túl az erdőkkel borított Osztrovszki hegylánczolat déli nyúlványai húzódnak három egyközű lánczolatban. E nyúlványok egyikén, a Paphegy szikláin emelkednek a festői fekvésű Kékkő várának magas falu romjai és palotája; kelet felől magaslik a Báshegye, mely az erődnek egyik előörsi állomásáúl szolgált. A szomszédos Júdáshegy valamely árúlási tényről kaphatta nevét. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kékkő. Hont vármegye határán, a Kürtös-patak mellett fekvő kisközség, körjegyzői székhely. Házainak száma 233, lakosaié 1341, a kik vegyesen magyarok és tótok, de mindannyian róm. kath. vallásúak. Postája helyben van és táviróállomása Balassagyarmat. Már a tatárjárás előtti korszakban fennállott. A XIII. század második felében Mikó fia Péter, honti főispán (1271-1277), a Balassák őse, építtette az itteni várat, melyről az 1290-ben kelt egyezséglevél is megemlékezik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kékkő, Kékkőváralja, Blauenstein, v. Nógrád vm. (Modrý Kameň, Szl.): kisváros a mai nagykürtösi járásban (okreš Vel'ký Krtíš), a v. Nógrád vm. járási székhelye az esztergomi, majd a nagyszombati érsség területén. - 1. Várát a Balassák őse, Mikó fia, Péter építtette IV. Béla (ur. 1235-70) uralkodása alatt, a tatárdúlás (1241-42) után. 1290: az örökösök ostrommal vették vissza a Hontpázmány nemzetségtől. Bővebben

Helységnévtár

Kékkő (Blaustein, Modry Kamen), [Riecska], RK. 1014 Esztergom, ág. 31 Nagy-Kürtös, izr. 36 Balassa-Gyarmat.