Kerekgede

A község az Ajnácskői-hegység északkeleti oldalán fekszik, a Gortva-patak jobb oldali mellékvölgyében, Feledtől 6 km-re délnyugatra, Rimaszombattól 18 km-re délre. Kerekgede zsákfalu, közúton csak az 571-es (Fülek-Sajószentkirály) útról Gortvakisfaludnál elágazó, 2,5 km-es mellékúton közelíthető meg. Határának mintegy felét erdő borítja. Nyugatról Gortvakisfalud (Bizófala katasztere), délnyugatról Balogfala és Ajnácskő, délről Détér, keletről és északról Gortvakisfalud, északkeletről pedig (rövid szakaszon) Feled határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (11,33 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 423, 1921-ben 365, 1938-ban pedig 399, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A második világháború után magyar lakosságának több mint egynegyedét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákokat telepítettek. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének 42,1 %-át elveszítette, a lakosságszám csökkenése 1991-2011 között is folytatódott (13,9 %-os csökkenés, 231 főről 199-re). Bővebben

Történelem

Keletkezése a 12. század végére tehető, királyi területen, a várispánság gondozásában alakult ki. 1246-ban „Gede” néven említik először, a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. Kerekgede néven az 1427-es adóösszeírásban szerepel először, ekkor 20 portáját jegyzik le. A 15. században a Kaplony és Pálóczi családé, viszonylag jelentékeny hely volt. A 16. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben barokk stílusban épült, 1836-ban pedig klasszicista stílusban építették át, tornyát 1927-ben emelték. Területének nagy része a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kerek Gede. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai kúlömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Putnokhoz három, Rimaszombathoz 1 1/2 mértföldnyire, határbéli földgyének nagyobb részsze közép termékenységű, de hegyes 21mellyet a’ záporok járnak, eladásra helye Rimaszombatban, legelője szoross, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kerekgede, Gömör v. magyar falu, Serkéhez 1 órányira: 361 kath. lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kerekgede, a feled-füleki vasútvonal közelében fekvő magyar kisközség, 92 házzal és 393 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka 58volt s annak sorsában osztozott. 1427-ben Keregede, a XVII. században pedig Kerékgedő néven említik. A mult század elején az Egerfalussy, a De La Motte grófi, a báró Vécsey és a báró Kemény család volt a birtokosa, most pedig báró Kemény Jenő. A kath. templom építési ideje ismeretlen. Ide tartoznak Vigyorgó, Sektörő és Sziget puszták. A község postája Várgede, távírója és vasúti állomása Feled.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kerekgede. 1427-ben Keregede néven szerepel egyik okiratban. Az ajnácskői várhoz tartozott a község és urai azzal együtt bírták. A szatmári békét követő időben az Egerfalussy-, De la Motte grófi, a báró Vécsey- és báró Kemény-család jutottak itt földbirtokhoz. A század elején báró Kemény Jenő volt a földesura. A község területe 1969 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 399. Külterületi lakott helyei: Eszterházpuszta,, Nádaspuszta, Szigetpuszta, Ujvigyorgó.