Királyi

A község a Nyitrai-hátságon fekszik, Vágsellyétől 13 km-re északkeletre, Szeredtől 17 km-re keletre, Nyitrától 22 km-re nyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Mocsonokkal. Délről Mocsonok, nyugatról Sopornya, északnyugatról Köpösd, északkeletről pedig Üreg községekkel határos. Áthalad rajta a Vágpattát (8,5 km) Vágvecsével (11 km) összekötő mellékút.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (19,12 km²) csak minimális mértékben változott 1921 óta (19,05 km²), 1950 után 6 hektárt hozzá csatoltak Mocsonoktól. 1975-1990 között Mocsonokhoz tartozott.

Népesség

A 20. század második felében nyelvet váltott község a század elején még a szlovák-magyar nyelvhatáron feküdt, szlovák többségű falvakkal körülvéve. 1910-ben 1441, 1921-ben 1455, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (1910-ben 86,2 %, 1921-ben 77,1 %) és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború utáni lakosságcserével magyar lakosságának egy részét kitelepítették, majd az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek kisebbségbe kerültek. Bővebben

Történelem

Az Árpád-korban királyi birtok volt – erről árulkodik neve is. a 12. században már a zoborhegyi bencés apátsághoz tartozott, a 15. századtól pedig a nyitrai püspökség részeként a diószegi uradalomból igazgatták. 1601-ben felperzselték a török hadak. A falu lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, az újkorban főleg cukorrépát és kukoricát termesztettek. A korábbi évszázadokban többször sújtotta kolerajárvány. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban szlovák alapiskola és óvoda. valamint könyvtár működik. Katolikus temploma 1990-1994 között épült. Területén bronzkori, illetve római kori barbár település maradványait tárták fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KIRÁLYI. Kralova. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Mocsonakhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának földgye első osztálybéli, keresetre módgya mint Mocsonaknak, de réttye, legelője, és szőleji középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Királyi, (Kralove), Nyitra m., magyar falu, Mocsonok mellett: 791 kath., 3 zsidó lak., termékeny jó határral. F. U. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyi, Mocsonok nagyközséghez csatolt község. Lakosai tiszta magyarok, számuk 1109, vallásuk r. kath. Postája Mocsonok, táviró- és vasúti 154állomása Tornócz. Földesúra a nyitrai püspök volt, akinek itt ma is nagyobb birtoka van. Már a XII. században szerepel e község „Kralj” név alatt.