Kishind

Kishind a Zoboralja kistáj (Zsitvamenti-hátság) délkeleti részén fekszik, 180 méteres tengerszint feletti magasságban, Verebélytől 9 km-re északnyugatra, Nyitrától 22 km-re délkeletre, Aranyosmaróttól 18 km-re délnyugatra. Csaknem egybeépült a tőle 1,5 km-re délre fekvő Nagyhinddel. Határa 150-225 méteres magasságban fekvő dombvidék, túlnyomó része szántóföld; legalacsonyabb része keleten a Dervence (Drevenica) völgye, legmagasabb pedig a falutól északra, Bélád határánál emelkedő Pipis-domb. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Verebélyi járáshoz tartozott, majd a járás megszüntetése után a Nyitrai járáshoz csatolták. 1939-45 között a Szlovák Állam (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás) határközsége volt (déli szomszédját, Nagyhindet visszacsatolták Magyarországhoz). 1976-ban Kishindet és Nagyhindet egyesítették Hind (Chyndice) néven, önállóságát 1992-ben nyerte vissza. Területe (7,89 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Kishind a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti pereméhez csatlakozó, túlnyomórészt (2011-ben a lakosság 97,6 %-a) szlovák nemzetiségű község. A 20. század elején még a lakosság mintegy egyötödét alkotó magyar kisebbségi lakosság (1910-ben a lakosság 19,1 %-a, 1921-ben 13,5 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek) a század második felére teljesen asszimilálódott. Bővebben

Történelem

A 13. században királyi halászok települése volt, 1264-ben „Hind”, majd 1287-ben „Hymud” alakban említik írásos források. A 14. századtól Gímes várának tartozéka lett. 1411-ben már különálló településként, „Kyshind” néven szerepelt. 1545-ben az akkor Kishindi Hieromin tulajdonában lévő faluban halastó is volt, 1570-ben 8 háza és 22 adófizetője volt. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, elöregedő népességű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent István királynak szentelt római katolikus temploma eredetileg kápolnaként a 18. század végén barokk-klasszicista stílusban épült, mai alakját 1994-es bővítésekor és átalakításakor kapta.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Hind. Két tót faluk Bars Várm. földes Urai Berthóld, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Verebélyhez fél mértföldnyire, szőleji vagynak, földgyeik, réttyeik meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hind (Nagy és Kis), két egymás mellett lévő magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: az első 284 kath., lak., kath. paroch. templommal; a második 451 kath., 80 zsidó lak. – Határuk róna s bő termékenységü; széna, nád elég. F. u. többen. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kis-Hind, község Barsmegye határán. Lakosai nagyrészt tótajkuak, számuk 422 (ezek közt 66 magyar), vallásuk r. kath. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. 1584-ben a törökök elpusztították. A község lakosai 1866-ban és 1867-ben súlyos megpróbáltatásokon mentek át. Az előző évben a fagy, az utána következőben pedig a jég tette tönkre az egész határt. Földesurai a Terstyánszkyak voltak. A XIII. században már ugyanezen név alatt van említve.

Helységnévtár

Hind (Kis-) (Male Hindice), rk. 394 Nagy-Hind, ág. 3 -, IZR. 32.