Kiskoszmály

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján, a Garammenti-hátság legkeletibb, tölgyerdők borította dombjainak (Farkas-hegy – 344 m, Plesovica – 318 m) keleti lábánál, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kiskoszmályi-patak (Malokozmálovsky potok) partján fekszik, Lévától 14 km-re északnyugatra, Aranyosmaróttól 18 km-re délkeletre, Garamtolmácstól 3 km-re délnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegyék, Lévai járás). 1986-1994 között Garamtolmácshoz csatolták. Területe 1910/21-hez képest (9,51 km²) 2011-re 3 százalékkal, 9,22 km²-re csökkent, határának északkeleti részét Garamtolmácshoz csatolták.

Népesség

2011-ben 391 lakosa volt, melynek 89,5 %-a szlovák, 7,8 %-a (30 fő) pedig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A 17. század óta a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község lakosságának túlnyomó többségét 1947-ig magyarok alkották. 1921-ben népességének 92,3 %-a, 1930-ban 75,3 %-a, 1941-ben 96,1 %-a vallotta magyarnak magát. A második világháború utáni kitelepítéssel (magyar lakosságának nagy részét kitelepítették) és lakosságcserével (magyarországi szlovákok betelepítésével) a település etnikai arculata alapvetően megváltozott, 1961-ben a lakosság négyötöde már szlovák volt. Bővebben

Történelem

Koszmály középkori települést első alkalommal az 1332-ben kiadott pápai tizedjegyzék említi Kozmal alakban. A Plesovica-hegy már a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075) is szerepelt montis Plesiuicze néven. A falu neve szláv személynévi eredetű. Kiskoszmály különálló faluként 1372-ben, mint Kys Kozmal bukkan fel elsőként az írásos forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, szőlőtermesztéséről híres falura napjainkban az elöregedés és a népességfogyás jellemző. A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. A Szentolvasó Királynőjének szentelt római katolikus templom 1927-ben épült szecessziós stílusban, közvetlenül mellette áll a református harangláb. A második világháborúban súlyosan megsérült, 18. századi, klasszicista stílusú Migazzi-kastélyt 1973-ban lebontották.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Koszmály, (Kozmalovcze), Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, Uj Barshoz 1/2 mfd. 313 kath., 186 ref. lak. Földjei jó buzát, rozsot teremnek, szőlleje, s tölgyes erdeje van. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ó-Barstól a Garam folyó választja el Új-Bars községet, mely a régi Csötörtökhely romjain épűlt. E község tiszta magyar. Szomszédos ezzel Kis-Koszmály. E két községnek közös szőlőhegye van, mely a megyének legjobb minőségű borát adja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskoszmály, garammenti magyar kisközség, 642 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan a lévai vár tartozéka volt és első birtokosául, 1390 körül Sáray Lászlót ismerjük. Később azután a lévai uradalommal együtt változtatta urait, míg a XVII. században a Paluska család birtokába került és ennek magvaszakadtával a gróf Migazziak lettek urai, kikről a birtok, a mult század elején épült kastélylyal együtt, mint az aranyosmaróti hitbizományi uradalom tartozéka, fiörökösök hiján, 1896-ben gróf Erdődy Imréné, szül. Bővebben

Helységnévtár

Koszmály (Kis-), rk. 386 Uj-Bars, ref. 254 Uj-Bars, izr. 22 - , egyéb 2 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kiskoszmály. Történelmi szerepét mint a lévai uradalmak tartozéka kezdi meg és így földesurai szinte mindig azonosak a lévai vár uraival. A XVII. században a Paluska-család birtokába kerül a község, majd a gróf Migazzi-család a helység ura. A török hódoltság viszonylag megkímélte. A község külterületi lakott helyei: Korlátpuszta, Szele erdészlak, Visztrikópuszta. A község területe 1651 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 647.