Kisölved

A község az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, a Szikince partján fekszik, Zselíztől 9,5 km-re délkeletre, Párkánytól 27 km-re északra. A Szikince mentén haladó, Garamkövesdet (23 km) Hontfüzesgyarmattal (18 km) összekötő mellékút halad keresztül a községen, mellékút köti össze Lekérrel (4,5 km). Délről Zalaba, keletről Ipolypásztó, északról Garamsalló, nyugatról Lekér és Oroszka, délnyugatról pedig Csata községekkel határos. Nyugati határa Hont és Bars megyék történelmi határát alkotja. A vármegyehatár a 19. század közepéig a Szikince mentén, a mai községhatártól keletre húzódott.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járáshoz tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (6,80 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 440, 1921-ben 456, 1938-ban pedig 414, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, de magyar többségét (2011-ben 80,9 %) mindmáig megőrizte. 1938-1991 között népességének csaknem felét (48,9 %) elveszítette, majd 1991-2011 között további 16,8 %-os csökkenés figyelhető meg. A szlovákok nemzetiségűek aránya 1991-ben 13,2 %, 2011-ben 14,2 % volt. A lakosság többsége (70,5 %) református vallású, a római katolikusok aránya 17,5 %.

Történelem

Már a korai időktől lakott település, első említését 1293-ból ismerjük, amikoris villa Vlued alakban említik. Később az esztergomi érsekség birtokai között szerepel. 1571-ben 16 családja adózott. 1715-ben 17, 1720-ban 23 adózója volt. 1828-ban 56 házában 340 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1850 körül 504 református lakosa volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1780-88 között épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Őlved (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, Ipoly-Pásztóhoz 1/2 mfd. 12 kath., 54 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bora meglehetős. Földjei, rétjei jók. F. u. a primás. Ut. p. Kéménd.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisölved, a Szikincze patak mellett levő magyar kisközség, 87 házzal és 463 ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása Zalaba, postája Garamkissalló és távirója Ipolyásztó. Már 1293-ban Villa Vlued alakban szerepel. A XVII. században az esztergomi érsekséget találjuk birtokban és a XVIII. században is ezt uralta a község; jelenleg azonban nincsen nagyobb birtokosa. Kisölved ev. ref. temploma 1789-ből való.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisölved. Első írásalakját 1293-ból ismerjük, amikor is Villa Veued alakban említik. A XVII. és XVIII. században az esztergomi érsekség birtokai között szerepel. A község területe 1182 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 414.