Kisszalánc

Kisszalánc a Szalánci-hegység középső részén található, a kis nagyszalánci medencében, a Gálszécsi-hegyalja nyugati részén, a Bagota-hegycsoport (Bogota) délnyugati és a Milic-hegycsoporthoz tartozó Várhegy (Hradisko) keleti lábánál, 298 méteres (határa 230-377 méteres) tengerszint feletti magasságban, Kassától 23 km-re keletre, Nagyszalánctól 4 km-re északra, Hernádzsadánytól 18 km-re északkeletre, Tőketerebestől pedig 29 km-re nyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, 1960-1968 között a Tőketerebesi, majd 1968-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). 1989-1990 között Nagyszalánchoz tartozott. Területe az elmúlt száz évben csak kis mértékben változott (1910-21: 3,22 km², 2011: 3,30 km²).

Népesség

Kisszalánc népessége 2011-ben 216 fő volt, melynek 94,4 %-a volt szlovák és 0,5 %-a (1 fő) magyar nemzetiségű (1,4 %-a – 3 fő – magyar anyanyelvű). A korábban református magyar lakosságú községbe a 18. században telepedtek le először római katolikus szlovákok és görög katolikus ruszinok. A 19. század végén és a 20. század elején vegyes magyar-szlovák lakosságú község magyar lakói a 20. Bővebben

Történelem

Kisszalánc első írásos említését 1270-ben „Terra Zelench”, illetve „Zalanch” alakban találjuk. 1316-ban Egyházasszalánc („Eghazas Zalauch”) néven bukkan fel, mai nevén egy 1480-ból származó okiratban tűnik fel először („Kyszalanch”). 1330-ig Drugeth Vilmos birtoka volt, később a Losonczi család tulajdonába került. A 16. században lakói kálvinista hitre tértek. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg református imaházként épült a 16. században, mai alakját 1820-ban nyerte el. Egy százéves védett tölgyfa („dub pri kríže”) és a népi építészet néhány fennmaradt emléke is látható a faluban. A községi hivatalnak is otthont adó régi tűzoltószertár mellett fakad Kisszalánc forrása.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZALÁNCZ. Nagy Szaláncz Kis Szaláncz. Két magyar falu Abaúj Várm. Nagynak földes Ura Gr. Forgách; ennek pedig Gr. Forgách,Szirmay, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és más félék, fekszenek Regete-Ruszkának szomszédságában, mellynek filiáji; hajdani Vára nevezetesítette; földgyeik középszerűek, erdőjök jeles, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szaláncz (Kis), tót magyar falu, Abauj vgyében, Regete-Ruszkához 1 órányira hegyek között, 171 rom. kath., 23 g. katholikus, 2 evang., 60 ref., 27 zsidó lak. F. u. gr. Forgách, s m. Ut. p. Kassa 4 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A Várhegy északi lejtőjén, a vasút mellett van Kis-Szaláncz 41 házzal, 255 magyar és tót lakossal. [...] A községnek posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.

Helységnévtár

Szalánc (Kis-), rk. 73 Regete-Ruszka, gk. 12 Újváros, kg. 35 —, ref. 61 Nagy-Szalánc, izr. 10 Rozgony.