Kistoronya

A község a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy peremén, 170 méteres tengerszint feletti magasságban, Sátoraljaújhelytől 9 km-re északkeletre, Tőketerebestől 26 km-re délre. Mellékutak kötik össze Nagytoronyával (1,5 km), valamint a 79-es (Újhely-Tőketerebes) országúttal (2,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, majd a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1964-ben a szomszédos Nagytoronyával egyesítették Toronya („Tŕňa“) néven, 1990-ben vált újra önálló községgé. Területe (9,81 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910, 1921: 9,79 km²).

Népesség

Kistoronya a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 567, 1921-ben 615, 1938-ban pedig 747, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, de számottevő szlovák kisebbség is élt a községben (1910-ben 6,5 %, 1921-ben 17,7 %). A 20. század második felében népességének több mint egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között további 9 %-os népességszámcsökkenés figyelhető meg (479 főről 436-ra). Bővebben

Történelem

A falu egyes források szerint már a 11. században létezett. 1221-ben "Thurul" néven szerepel elsőként írásos forrásban. 1221-ben II. András király pálos kolostort alapított itt, amely azonban a tatárjárásban elpusztult. A század második felében az Usz és a Tolcsvay családok birtoka volt, majd a század végén az Emődy családé. 1321-ben Micz bán utódai a Bacskó melletti Purustyán váráért cserélték el. Bővebben

Mai jelentősége

Az intenzív szőlőtermesztéséről híres község a Tokaji-borvidék Szlovákiához tartozó részének központja. Szőlészeti és borászati kutatóintézetét 1951-ben alapították. A községben szlovák óvoda található. Református temploma 1656-ban épült reneszánsz stílusban egy 13. századi gótikus stílusú templom romjain. A Rákóczi-kastélyt a 17. században a középkori pálos monostor alapjaira építették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Toronya, magyar falu, Zemplén vmegyében, Ujhelyhez 1 mfdnyire: 108 romai, 70 görög kath., 159 ref., 50 zsidó lak. Ref. templom. Ez a helység még a Hegyaljához tartozik, s északról e zárja be ezt a nevezetes bortermő vidéket. Bora füszeres izéért különösen becsültetik. Szántóföldje 481 hold. Erdeje is van. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kistoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik. 117 házat s 605 lakost számlál, mely utóbbiaknak nagyobb része magyar és református vallású. Postája és vasútja Csörgőn van, távíróhivatala meg Sátoraljaujhelyben. Ősrégi község, mely Nagytoronyával együtt hajdan Alsó és Felső jelzőkkel Turuny néven már 1067-ben szerepelt. A XIII. század elejéről Tolna néven van említés róla s akkor a Katha-nemzetség birtoka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kistoronya. Már az Árpádházi fejedelmek alatt benépesült s legrégibb nyomát 1067-ből találjuk Turuny alakban Alsó és Felső jelzőkkel szerepelt. A XIII. századból Tolna néven jegyezték fel a Katha nemzetség birtokában, de felmerül Thurul alakban tott a községben, de ezt a tatárok elpusztították. 1380-ban Perényi Miklósé, 1390-ben azonban Zsigmond király felerészben a klarisszáknak adományozza. Bővebben