Kőkeszi

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Terbegeci-patak mentén, Ipolyságtól 28 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 15 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 19, Csábtól 7 km-re délnyugatra, Sirak közvetlen szomszédságában. Mellékutak kötik össze Ipolynyékkel (7,5 km), Szelényen (2 km) át Dacsókeszivel (5 km) és Sirakkal (1 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (5,02 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 5,01 km²).

Népesség

1910-ben 209, 1921-ben 252, 1938-ban pedig 262, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 14,7 % volt. 1938-1991 között népessége 40,1 %-al gyarapodott (262-ről 367 főre), majd 1991-2011 között csekély mértékű népességcsökkenés (5,5 %, 367-ről 354 főre) figyelhető meg. A lakosság több mint kétharmada (68,1 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között csak kismértékben nőtt (28,6 %-ról 30,5 %-ra). A lakosság túlnyomó többsége (95 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 8,8 %-a (35 fő) élt egyetlen lakott külterületén (Telekmajor).

Történelem

A falut először 1135-ben említik "Kukezu" néven. Mivel Györffy György ezt a nevet a mai Dacsókeszivel azonosítja, ezért valószínűbb, hogy az 1270-es oklevélben szereplő "Kezu" falut kell tekinteni a község első írásos említésének. Neve alapján a honfoglalás után a Keszi törzs szálláshelye lehetett. A falunak már a 14. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Termőföldjeit az ipolynyéki szövetkezet műveli. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1862-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KŐKESZI. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Balassa Gyarmathoz, más fél mértföldnyire, legelője elég van, fája tűzre kevés, épűlere pedig nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kőkeszi, (Kamene, Keszike), Hont m. magyar falu, 220 kath., 3 evang. lak., kik földmivelésből és bortermesztéből élnek. Kath. paroch. templom. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kőkeszi, magyar kisközség, 46 házzal és 213, jobbára róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmaton, postája helyben van. Első urai a Hunt nemzetség tagjai voltak. Már a bozóki prépostság 1135. évi alapító levelében szerepel a neve Kewkezew alakban; ez oklevél későbbi korbeli átiratában Kűkezü név olvasható. IV: Béla király 1243-ban a honti várhoz tartozó Kühesü falut a Dobák, Dona, Vaczik és Tyba nevű nemeseknek adta. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kőkeszi, v. Hont vm. (Kamenné Kosihy, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. drégelyi esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, a mait 1862: építették. Anyakönyvei 1717-től. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Gyürki, Sirák, Szelény, Terbegec. - Lakói 1940: 284 r.k., 1 g.k., 10 ev., 5 ref., 3 izr., össz. 303; 1970: össz. 328 (75% m.); 1991: össz. 367, m. 260 (70,84%); 2001: össz. 362, m. 254 (70,17%). ** Némethy 1894:142. - Gerecze II:382. - Schem. Strig. 1917:41.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kőkeszi. A Hunt-nemzetség ősi birtoka. Először a bozóki prépostság 1135-ben kelt alapítólevelében találkozunk nevével. Ekkor Kewkezew írásalakban szerepel. 1243-ban Kühesü néven említik és mint a honti vár tartozéka szerepel, melyet IV. Béla Dobák, Vaczik, Dona és Tyba nemeseknek adományozott. 1293-ban egy perlevél tanúsága szerint Eustach fia Marosi, Bugud nemes, Hébeczi György és István, Csákán fia Adám. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Kőkeszinek már'a 14. században is volt plébániája. Anyakönyvei 1717-től vannak. Templomának védőszentje Szent Márton. A hívek anyanyelve magyar. Kegyura nincsen. Iskolája katolikus. A helyettes plébános Alár István. Idetartoznak: Gvürki, Petőpuszta, Sirák. Szelény (kápolnával) és Terbegec (templommal).