Kolta

Kolta Érsekújvártól 19 km-re keletre, Komáromtól 35 km-re északkeletre, a Garammenti-hátság nyugati részét alkotó dombsor nyugati oldalán, a Párizs-patak (mely a határában ered) felső folyásánál fekszik. A falut északról a 287 m magasságig emelkedő Hosszúhegy (Dlhý vrch), északkeletről a 270 m-es Kezrik-hegy, keletről pedig a 272 m-es Kopanica (Svinský vrch) övezi. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1920-1938 között az Udvardi járással megegyező területű Ógyallai járáshoz. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor azonban 8 másik, korábban Komárom megyéhez tartozó községgel együtt az újonnan létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Kolta a szlovák-magyar nyelvhatár közvetlen közelében fekvő, a 20. század első felében még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára csaknem teljesen szlovák nemzetiségűvé vált község. A magyar nemzetiségűek aránya 1991-ben még 4,6 %, 2011-ben már csak 1,9 % volt. A török háborúk pusztításai után szlovákokkal újratelepített falu lakossága a 19. század második felétől rohamosan elmagyarosodott, míg 1880-ban ugyanannyi volt a szlovákok és a magyarok aránya, 1910-ben már a többség (69,3 %) már magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

A vidék első lakói a kelták voltak, a Tatárjárás-dombon tárták fel településük nyomait. A honfoglalás után a Huba-nemzetség tagjai telepedtek le a mai Kolta területén. Első írásos említése 1337-ből származik, nevét puszta személynévből eredeztetik magyar névadással. 1469-ben a Kacsics rendbeli Oswald birtokaként említik, ki Kürthy néven szerepel. A Kürthy-család egészen a jobbágyfelszabadításig a falu hűbérura maradt a szomszédos Fajkürttel együtt. Bővebben

Mai jelentősége

Mezőgazdasági jellegű község. Koltán a szomszéd községek (Komáromcsehi, Komáromszemere) lakosságát is szolgáló teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma későbarokk stílusban épült a 18. század végén. Egykori számos kúriájából és kastélyaiból csak a 18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KOLTA. Elegyes tót falu Komárom Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Perberéhez más fél mértföldnyire, legelője elég, réttye tsekélyes, szőlő hegyei középszerű borokat teremnek, réttyeit néha a’ záporok járják.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Koltha, magyar-tót falu, Komárom vmegyében, Jászfalutól éjszakra 1/2 mfldnyire, lapos völgyben. Van itt 1288 kath., 60 ágostai, 34 ref., 362 zsidó lak. 154 szavazható nemes, kath. anyaegyház, synagóga. Hegyes völgyes határa 5949 hold, mellyből 1000 h. erdő, 300 h. rét, 4463 majorsági, 185 h. urbéri birtok, mert itt csak 5 gazda van, s e közül is 3 zsidó. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kolta, kisközség, a Páris patak mellett és a cserháti dombok alatt fekszik. Házainak száma 212, vegyes magyar-tót ajkú és róm. kath. vallású lakosaié 1500. A postája helyben van, a távírója és vasúti állomása pedig Perbete. E község legelső okleveles nyomára már 1307-ben találunk, a mikor azt Lőrincz fiai: Lukács és György tulajdonként említik az egykorú oklevelek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kolta, v. Komárom vm. (Kolta, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi esp. ker-ében. - Jászfalu filiájából 1806: alapították. Tp-át Szeplőtelen fogantatás tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl., ném. - Lakói 1940: 2127 r.k., 12 ev., 20 ref., 75 izr., össz. 2234. ** Némethy 1894:135. - Schem. Strig. 1917:79.

Helységnévtár

Kolta (Koltha) , RK. 1249, Esztergom, ág.21 Fakó-Vezekény, ref. 46 Perbete, IZR. 136.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kolta és Kurtakeszi elmagyarosodott szlovák községek, amelyeket kutatásunk első éveiben még szlovákok laktak. Kurtakeszin 1938-ban 3% szlovák lakott, míg Koltán 15%. ..... Kolta. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Emmapuszta, Frideczkymajor, Gyükipuszta, Kolava, Krászna, Máriamajor, Ófalu, Pirtye, Pusztatemplom, Rózsapuszta, Štepnica, Szigetipuszta, Trotzermajor, Vadalmás. A község területe 4489 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 2302.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Kolta kk. érsekújvári járás. 1307-ben említik először. 1469-től állandóan a Kürthy-család kezén van. A Kürthyek mai kúriája a XVIII. sz.ban elpusztult kerekszállási templom romjaiból épült. Kolta közelében állt egykor Kerekszállás falu is, mely a török hódoltság idején elpusztult. 1790. körül Konstantinápolyból egy török úr az egyik érsekújvári pasa leszármazottja a kerekszállási határban elásott okmányok és értéktárgyak után kutatott eredménytelenül. Bővebben