Kürtösújfalu

A község a Balassagyarmati-medence északi részén, a Kürtös-patak völgyében, a Kürtös- és a Dolina-patak összefolyásánál, 162 méteres tengerszint feletti magassában fekszik, Nagykürtöstől 5,5 km-re délre, Balassagyarmattól 14,5 km-re északkeletre. Határa 157-298 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, keleti részét a Nógrádszentpéteri-dombság erdő borította dombjai foglalják el, legmagasabb pontja az Óvár és Kürtösújfalu határánál emelkedő Csérk-hegy (Riečavina). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához (1872-ig a Kékkői járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1960 között a Kékkői, 1960-1968 között a Losonci, 1968 után pedig a Nagykürtösi járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Garammenti megye, Kékkői járás). Bővebben

Népesség

2011-ben a községnek 401 lakosa volt, melynek 97,5 %-a szlovák nemzetiségű volt. A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község népességének zöme már a 19. században is szlovák volt, korábban azonban magyar kisebbség is élt itt (1880-ban a népesség 9,7 %-a, 1910-ben 8,4 %-a, 1921-ben 8,1 %-a volt magyar nemzetiségű/anyanyelvű), mely a a 20. század első felében asszimilálódott. Bővebben

Történelem

A község első írásos említése 1473-ból származik, ekkor Wyfalw néven szerepelt. Valószínűleg a 14. században keletkezett, a középkorban a kékkői vár birtoka volt. 1544-1593 között török uralom alá került. 1548-ban Balassa János volt a földesura. 1582-ben már Kisújfalu (Kysuyfalu) formában említik. A 17. század első felében elpusztult. 1660-ban 11 háztartás volt a faluban, 1671-ben 7 háztartásából 4 puszta volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. A népi építészet számos emléke maradt fent a faluban, köztük a központban található római katolikus harangláb. Az Isteni kegyelemnek szentelt római katolikus kápolnája modern építmény, a temetőben található. A község határában több multinacionális vállalat üzeme működik 2012 óta: bútorgyártás (Fourni Finish), kábelgyártás (Forschner), autóalkatrész-gyártás (Mata Automotive Slovakia s.r.o.).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Kis Újfalu. Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sklabonyának szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, vőlgyes.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Ujfalu, Nógrád m. tót falu, 381 kath., 3 evang. lak. Határa nem nagy; szőlője elég. A kékkői urad. tartozik. Ut. p. B. Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Kürtös patak völgyén fekszenek Újfalu, Kis- és Nagy-Kürtös helységek régi nemesi kuriákkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kürtösújfalu. (Azelőtt Kis-Újfalu.) A Kürtös-patak mentén fekvő kisközség. Házainak száma 69, lakosaié, a kik tótajkúak és római kath. vallásúak 388. Postája Mikszáthfalva, távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. Már a középkorban, 1473-ban Zoborral és Kürttel együtt fordúl elő. 1548-ban Balassa János volt a helység földesura. A XVI. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és Divane Ali hűbérbirtoka volt. Bővebben

Helységnévtár

Kisújfalu, rk. 276 Szklabonya, ág. 24 Nagy-Kürtös, izr. 8 Balassa-Gyarmat.