Lamacs

Lamacs a Kis-Kárpátok déli részén, a Bazini-hegycsoport részét képező Zečák-domb (274 m) lábánál, a Dévényi- és a Bazini-hegycsoport közötti, közlekedési szempontból nagy jelentőségű Lamacsi-kapuban, 226 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Pozsony központjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsonyhidegkúttól 3 km-re keletre, Stomfától 9 km-re délre, Dévényújfalutól 8 km-re keletre, a D2-es autópálya és a Pozsonyt Prágával összekötő vasúti fővonal mentén (vasútállomás). Bővebben

Közigazgatás

1946-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze, 1972-től a IV. körzet (obvod), 1996-tól a Pozsony – IV. járás részeként. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Pozsonyi járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Pozsony-környéki járás). Pozsonyhoz csatolása után 1949-1954 és 1960-1972 között a főváros XI. Bővebben

Népesség

Lamacsnak 2011-ben 6670 lakosa volt, itt élt a főváros lakosságának 1,6 %-a. Lakosságának 92,2 %-a volt szlovák és 2,2 %-a (150 fő) magyar nemzetiségű (2,7 %-a – 177 fő – magyar anyanyelvű). A község eredetileg horvát lakossága (a 16. századtól) a 19. századra szinte teljes egészében szlovákká vált, 1910-ben népességének 91,5 %-a, 1921-ben már 98 %-a volt szlovák nemzetiségű (a magyar nemzetiségűek arányának megugrása 6,5 %-ra 1910-ben átmenetinek bizonyult). Bővebben

Történelem

A városrész mai területén a középkorban több falu is létezett. A tatárjárás elpusztította az eredeti (vélhetően magyar lakosságú) falut, melynek nevét nem ismerjük. A német lakosságú Blumenaut (Plumau) és Sellendorfot Jakab pozsonyi bíró alapította 1279-1288 között, előbbi kölcsönözte Lamacs 20. századig használatos német nevét is. Évszázadokon át Pozsony város birtoka volt. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben szlovák tannyelvű alapiskola (ZŠ Malomestské námestie) és óvoda (Néri Szent Fülöp-óvoda), egészségügyi központ, valamint téli stadion található. Szent Rozáliának szentelt római katolikus kápolnája 1680-1682 között épült barokk stílusban a pestisjárvány utáni hálaadásként. A településközpontban található Szent Margit-plébániatemplom 1947-1951 között M. Harminc tervei alapján épült az 1947-ben lebontott 16. századi templom helyén. Az 1866-os lamacsi csata emlékműve a helyi temetőben látható.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LAMACS. Plamenau horvát falu Posony Várm. földes Ura Posony Városa, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, van szőleje, réttye nints, edeje is van, határja középszerű, terem rozsot, zabot, más javai is középszerűek, piatzoza Posonyban.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lamacs, (Blumenau), tót falu, Pozson vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfd., a holicsi országutban, 903 kath., 16 evang. lak., kik csekély bor-, és földmivelésből élnek, fuvaroznak. Kath. paroch. templom, 5 vízimalom. F. u. Pozsony városa.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szomorú napok következtek 1241–42-ben az országra és Pozsony városra is. Ekkor özönlöttek be a vad mongol hadak. A mohii szerencsétlen csata után IV. Béla Pozsonyba fut s itt kél át a Dunán Hainburgba. Majd 1241 nyarán a tatár sereg egy csapata Pozsony alá érkezik, a város közelében levő Lamacs, de Pozsony külvárosa, Széplak is áldozatáúl esik a tatárok dúlásának.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lamacs, a budapest-bécsi vasútvonal mentén, Pozsony közelében fekvő kisközség. Eredetileg német volt, majd horvátokat telepítettek bele, a kik idővel azután eltótosodtak. Házainak száma 206, lakosaié pedig 900. Pozsony város egyik legrégibb birtoka, melyet, bírájának a külföldi követségekben szerzett érdemeiért, IV. László király 1280-ban adományozott a városnak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Lamacs, Blumenau, v. Pozsony vm. (Lamač, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. stomfai esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át. Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték, a mait 1634: építették. 1544: a török elől menekült horvátok telepedtek le. Kegyura 1880: Pozsony hitközsége. Anyakönyvei 1752-től. Anyanyelve 1880: szl. ** Némethy 1894:148. - Pozsony vm. 1895:83. - Gerecze II:659. - Schem. Strig. 1917:191.

Helységnévtár

Lamacs (Blumenau), RK. 864 Esztergom, izr. - Stomfa.