Leléd

A község a Helembai-hegység északi lejtőin, az Ipoly jobb partjának közelében, az Alsó-Ipolymente völgyében, illetve az Ipolymenti-hátság dombvidékén fekszik, Párkánytól 11 km-re északkeletre. Zsákfalunak számít, az 564-es (Párkány-Deménd) úttal mellékút köti össze a szomszédos Bajtán (2 km) keresztül, a közeli Szalkára (3 km) mezőgazdasági út vezet. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Szobi járásához (1886-ig a Szalkai járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1938-1940 között Bars-Hont vármegye Szobi járásához, majd 1940-től Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott). A trianoni határ megvonásával területe 19 hektárral (8,42 km²-ről 8,23 km²-re) csökkent, azóta lényegében változatlan.

Népesség

A 18. században betelepített szlovák lakosai a 19. századra magyarrá váltak. 1910-ben 553, 1921-ben 627, 1939-ben pedig 575, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-1991 között népessége 30,4 %-át elveszítette (575 főről 400-ra csökkent), majd 1991-2011 között további 6,2 %-os csökkenés (375 főre) figyelhető meg. A lakosság túlnyomó többsége (81,9 %) ma is magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (85,1 %), a szlovákok aránya 1991-2011 között csak csekély mértékben nőtt (9,3 %-ról 12,8 %-ra).

Történelem

Már a honfoglalás korában lakott, s hasonlóan a régió több településéhez, ez is az esztergomi érsekség ősi birtokállományához tartozott. Nevével először 1262-ben kelt oklevélben találkozunk. A helység „Széles földek a vár alatt" nevű dűlője érdekes történelmi nevezetességű eseményre utalhat. A török korban Leléd is elpusztult, lakossága helyére ekkor szlovákokat telepítettek, akik az idők során teljesen elmagyarosodtak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és szociális otthon ("Ipoly") működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus temploma 1752–74 között barokk stílusban épült. Határának egy része az 1966-ban létrehozott Kovácspataki-dombok természetvédelmi területhez tartozik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LELÉD. vagy Leleld. Magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Bajtának szomszédságában, mellynek filiája földgye 3 vetőre van osztva ’s középszerű, hegyes, réttye kevés, szőleje tűrhető van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Leléd, magyar falu, Honth vármegyében, az Ipoly mellett, Esztergomhoz 1 mfd. 455 kath. lak., termékeny szántóföldekkel, kövér rétekkel, szőllőhegygyel, erdővel. F. u. a primás.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Leléd, ipolymenti magyar kisközség, 124 házzal és 533 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása, valamint postája, Garamkövesden van. Az esztergomi érsekség birtoka, melynek multjáról kevés az adatunk; nevét 1262-ben említi oklevél, de későbbi időkből följegyzésre nem akadunk. Történelmi vonatkozást sejthetünk egyik dülőjének, »Széles földek a vár alatt« nevében. A falubeli templomot 1752-ben kezdték építeni és 1774-ben fejezték be. A község határában fekszik a Lelédhidi major.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Leled. Az esztergomi érsekség ősi birtokállományához tartozik. Nevével először 1262-ben kelt oklevélben találkozunk. A helység „Széles földek a vár alatt” nevű dűlője minden valószínűség szerint történelmi nevezetességű eseményre utal. A község területe 1432 kat. nold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 575.