Lengyelfalva

Lengyelfalva a Tarca völgyében, a Kassai-medence keleti peremén, 194 méteres (határa 181-362 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 10 km-re délkeletre, Kassaolcsvártól pedig 5 km-re délre, a Tarca bal partján. Határának nyugati, a Tarca jobb partjára eső része síkvidék, az ennél jóval kiterjedtebb középső és keleti részét az Alsó-Tarca-dombság nyugati lejtői (Grúň, 312 m) foglalják el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe az elmúlt évszázadban csak kis mértékben változott (1910-21: 8,21 km², 2011: 8,28 km²).

Népesség

A községnek 2011-ben 973 lakosa volt, melynek 73,6 %-a volt szlovák (2001-ben 97,0 %) és 5,3 %-a roma nemzetiségű. A lakosság kimagaslóan nagy része (20,6 %) nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról, magyarnak hárman vallották magukat. 2013-ban a lakosság egytizede (10,1 %) tartozott a roma etnikumhoz. 1880-ban a lakosság 3,4 %-a (19 fő), 1910-ben 11,7 %-a (68 fő), 1921-ben 6,6 %-a (38 fő) volt magyar nemzetiségű/anyanyelvű, 1930-ban azonban már csak a község egyetlen lakosa vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

Lengyelfalva első írásos említése 1335-ből „Lengenfolua” alakban maradt fent. Neve magyar eredetű, a Lengyel személynévből származik, szlovák neve is a lengyel népnévből ered. Később „Lengen” (1337), „Lengenfalva” (1427), illetve „Lengelfalva” (1519) névalakban szerepel az okiratokban. 1427-ből ismert „Legene” névváltozata is, melynek emlékét az alsóhutkai Legenye-erdő neve is őrzi. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Korábban nagy jelentőségű mezőgazdasága (főleg belterjes baromfi- és juhtenyésztés) a rendszerváltás után hanyatlásnak indult és régi szeszgyára is megszűnt. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1875-ben épült neogótikus stílusban. A Szent Hubert-kápolna a Tarca hídjánál található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LENGYELFALVA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Palásti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarcza vize mellett, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, Kassa Városához nem messze van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lengyelfalva, (Polyánka), tót falu, Abauj vmegyében: 468 kath., 2 evang., 62 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határát némellykor a Tarcza vize kárositja. F. u. többen. Ut. posta Kassa 2 mfd.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: [...] Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak.

Magyar Katolikus Lexikon

Lengyelfalva, v. Abaúj-Torna vm. (Košická Polianka, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - Tp-át Páduai Szt Antal tit-ra sztelték. 1789: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1877: építették. Anyakönyvei 1789-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m. - Filiái 1915: Alsóhutka, Felsőhutka. - Lakói 1940: 586 r.k., 83 g.k., 5 ev., 5 ref., össz. 679; 2000: 769 r.k., össz. 903. **-Sz.B KTN I:135. - Schem. Cass. 1915:41; 2000:39. (1810: alapították)

Helységnévtár

Lengyelfalva (Lengyelfalu, Polyánka), RK. 451 Kassa, gk. 64 Zdoba, ág. 8 - -, ref. 26 Beszter. izr. 12 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lengyelfalva. Már a bronzkorban megült hely, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Ujabbkori keletkezése és története ismeretlen. Bizonyára a török alatt elpusztult s csak sokkal később népesítették újra, neve után lengyelekkel. A község területe 1427 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 636.