Leszenye

Leszenye a Balassagyarmati-medence északi részén, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a Leszenyei-patak partján, Balassagyarmattól 7 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 21 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 31 km-re keletre. Határa 150-215 méteres magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, erdeje (patakmenti ligeteket leszámítva) és külterületi lakott helye nincs. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Kékkői járás része lett. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás). 1949-1960 között ismét a Kékkői járáshoz, 1960-1968 között pedig a Losonci járáshoz tartozott. Területe 1910/38-hoz képest (7,37 km²) csak minimális mértékben változott (2011-ben 7,39 km²).

Népesség

Leszenye vegyes szlovák-magyar lakosságú község, ahol az elmúlt 140 évben tartott népszámlálások alapján képlékeny etnikai identitás képe rajzolódik ki. Míg 1880-ban lakosságának 62,1 %-a, 1910-ben már 86,4 %-a magyarnak vallotta magát, 1921-re ez az arányszám 26,5 %-ra esett vissza. 2011-ben 522 lakosa volt, melynek 85,8 %-a volt szlovák, 10,7 %-a magyar nemzetiségű. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1244-ből ered, ekkor „Lezene” alakban említik először. Már a 13. században templomos hely volt. 1342-ben Litva várának tartozéka, majd a mohácsi vészig a Hont-Pázmány nembeli Leszenyei család birtoka. 1598-ban egy török támadás során a falu és annak temploma is elpusztult. A 17. század végén és a 18. század elején evangélikus szlovák családok települtek be a faluba. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1730-ban késő barokk stílusban épült, a 19. század végén neoromán stílusban építették át. Evangélikus temploma 1996-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LESENYE. Leszenicza. Tót falu Hont Várm. földes Ura Majthényi Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával, és jeles kertyével ékes, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Házas Nénnyének, és Csalomiának szomszédságában, és annak filiája a’ katolika, ennek pedig az evangelika Ekklézsia, jó szántó földgyei két vetőre osztottak, legelője, középszerű, mind a’ két féle fája, szőlő hegye van, de savanyú bort termő, réttyei jók, de kevesek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Leszenye, magyar-tót f., Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz 1 mfld. 235 kath., 122 evang. lak. Csinos urasági kastély és kert; termékeny hasznos határ. Bortermesztés. F. u. Majthényi Antal.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A megye éjszakkeleti részében, az Ipoly s a Litava patak közén fekvő községek közűl említendők: Leszenye, a br. Majthényi, Fehérkút, a Laszkáry család kastélyával.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Leszenye, a nógrádi határhoz közel fekvő magyar kisközség, 67 házzal és 429 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Balassagyarmaton, postája Újfalun van. Már a XIII. században egyházas hely volt és abból a korból János nevű papja is imseretes, a ki 1291-ben, Both fia Benedek comes végrendeletének tanújaként, az esztergomi káptalan előtt hitet tett. Bővebben

Helységnévtár

Leszenye, rk. 209 Házasnénye, gk. 1 - , ág. 92 Kis-Csalomia, izr. 7 Ipolyság.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Leszenye. Egyháza már a XIII. században fennállott. Nevével egy 1342-ből származó oklevélben találkozunk először, mely Lezenye alakban említi. Ezidőtájt a lilvai vár tartozékai között szerepel. A XVIII. században a báró Majthényi-családot uralja. A község területe 1279 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 458.