Lögérpatony

A Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 12 km-re északnyugatra. Határa hosszan elnyúlik északkeleti irányban és túlterjed a Kis-Dunán. Az 572-es országút köti össze Dunaszerdahellyel és Pozsonnyal (40 km). Mellékutak kötik össze Szentmihályfával (2,5 km), Patonyréttel (10 km) és a Gelléhez tartozó Cséfalvával (4 km). Déli határán halad a Komárom-Pozsony vasútvonal, de a községnek nincs vasútállomása. Bővebben

Közigazgatás

A község a Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. Mai formájában három korábbi község egyesítésével jött létre: 1940-ben Lögérpatonyt és Benkepatonyt a magyar közigazgatásban egyesítették Lögérpatony néven, majd 1960-ban (az 1940-től Szentmihályfához csatolt) Csécsénypatonyt is hozzá csatolták. 2003-ban Patonyrét önállósulásával alakult ki mai területe (33,31 km²-ről 28,37 km²-re csökkent). Bővebben

Népesség

Az egyesített Lögérpatony község lakossága 1970-1991 között csökkent, majd újra növekedni kezdett. Az ezredfordulóig szinte kizárólag magyarok lakta községben a 2001-2011 közötti időszakban a szlovákok arányszáma rohamosan emelkedni kezdett (5,6 %-ról 20,3 %-ra). Patonyrét önállósulása ellenére Lögérpatony lakosságszáma 1991-2001 között 8 %-al növekedett. A lakosság 3/4-e római katolikus vallású.

Történelem

A területén fekvő falvakat régen Patonyszél néven ismerték. A középkori oklevelek felváltva hol Felső-, hol Lőgérpatonyt emlegetnek. Első okleveles említése 1255-ből való Superior Potun alakban. Nevének további megjelenési formái: 1435-ben Felsew Pathon, a. n. Leugerpathon, 1524-ben Leuger Patkon, 1553-ban Leger Paton, 1773-ban Lögör Patony, 1927-ben Horná Potôň. Bővebben

Mai jelentősége

Növekvő népességű község, magyar alapiskolával és óvodával, jelentős mezőgazdasággal (Szlovákia legnagyobb paradicsom-kertészete). Kataszterének Kis-Dunán túli részén kavicskitermelés folyik. Műemlék református temploma 1815-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Lögér Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és kevés reformátusok, fekszik Szent Mihályfától nem meszsze, Elő Patonyhoz is közel, határja két nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, réttye, legelője elég van, piatza Somorján, határját a’ Duna mossa, szigettye is van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Lőger), magyar falu, Poson vmegyében: 343 kath., 25 ref. lak. Mind a hat Patony N.-Légh és Szerdahely között fekszik a Pestre vivő országutban. Határjuk egész a Kis-Dunáig kiterjed. Legelőjök, rétjök bőven, de száraz természetüek, azért kevés de igen jó szénát adnak. Lakosai vagyonosok, szép szarvasmarhákat tenyésztenek; és hizlalnak; csikókat nevelnek. Förge és Elő-Patonyt N.-Léghi földesurak birják, a többi Patony pedig a Pálffy senioratushoz, vagy a posoni várkapitánysághoz tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lőgérpatony, alsócsallóközi magyar kisközség, 57 házzal és 464, legnagyobbrészben róm. kath. vallású lakossal. Hajdan királyi birtok volt és a gellei érseki székhez tartozott. Így szerepel II. Lajos királynak a gellei székhez 1524-ben intézett rendeletében is, Leuger Pathon alakban. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként van felvéve 10 portával, Leger Paton néven. Bővebben