Lúcs

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra, Somorjától 19 km-re keletre. Mellékutak kötik össze a 63-as úttal (2,5 km), Dunakisfaluddal (3 km), Királyfiakarcsával (3 km), és Gellével (4 km). A két településrész, Kis- és Nagylúcs 1,5 km-re van egymástól. A községet keletről Kulcsárkarcsa, északról Dunakisfalud, nyugatról Gelle, délről Dercsika határolja.

Közigazgatás

1960-ban alakult, Kis- és Nagylúcs egyesítésével. A két elődközség 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott kisközségként, majd a csehszlovák közigazgatásban a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe 15,89 km² (1921-1939 között 54 hektárt csatolták át a szomszédos Királyfiakarcsától), mely két településrészre és kataszteri területre oszlik: Kislúcs (6,56 km²), Nagylúcs (9,33 km²).

Népesség

A két Lúcsnak együtt 1921-ben 588, 1939-ben 729 lakosa volt. Az elmúlt 75 évben népességszáma viszonylag állandó maradt, 1991-2011 között csekély (6,8 %) növekedés figyelhető meg. A népesség túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, az ezredforduló óta rohamosan növekszik a jelenleg a népesség 1/10-ét alkotó szlovákok aránya. A lakosság túlnyomó többsége római katolikus vallású.

Történelem

1248-ban Dénes pozsonyi ispán oklevelében "Luche" alakban királyi udvarnokok és szolganépek falujaként említik először. Másodszor 1297. július 23-án említik, szintén "Luche" néven. Lakói kezdetben kiváltságokat élveztek, melyeket azonban később elveszítettek. 1351-ben már tizedet kellett fizetniük. Lúcs a 14. században már két faluból állt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Kislúcson a Dóczy család - eredetileg reneszánsz stílusú, majd klasszicista stílusban átalakított - kastélya található, Nagylúcson a Jiringer család épített kastélyt a 19. század elején.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Lucse. Két falu Posony Vármegy. Kis Lucsenek földes Ura G. Pálfy Uraság, amannak pedig több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek egy máshoz közel, Egyház Gellének szomszédságában, mellynek filiáji, földgyeik közép termékenységűek, rozsot teremnek, réttyek, legelőjök, erdejek nints, el adásra alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lucse (Kis), magyar falu, Pozson vmegyében, Ó-Gelléhez 1 fertálynyira: 185 kath. lak., urasági kastélyal, kerttel, sörházzal. F. u. a Pálffy fam. seniorátusa. Ut. p. Pozsonyon át Somorja. Lucse (Nagy), magyar falu, Poson vármegyében, közel Kis-Lucséhoz: 296 kath., 6 zsidó lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagylucs, alsócsallóközi magyar kisközség, 45 házzal és 360 róm. kath. vallású lakossal. E község első nyomára 1302-ben bukkanunk, a mikor Felsőlucse a neve s Bartal és társai itten birtokrészüket Chugud fia, András comesnek elörökítik. Ez időn innen már mai nevével találkozunk, de 1423-ban egy Szilass-Lucsi nevű község is előfordul. Nagylucse a neve újra 1466-ban Mátyás királynak a gellei érseki székhez intézett oklevelében. Bővebben