Lucska

A község a Csermosnya-völgyben, a Csermosnya-patak partján, Rozsnyótól 17 km-re keletre fekszik, 540 méteres tengerszint feletti magasságban. Érinti a Hárskutat (11 km) Barkával (4,5 km) összekötő, Csermosnya-völgyi mellékút. A völgytől délre a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) vonulata húzódik, északra pedig a Rozsnyói-hegység 1000 m fölé magasodó gerincéig (Csükerész-hegy, 1187 m) terjed Lucska határa, melynek mintegy felét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez tartozott, majd 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (14,94 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 406, 1921-ben 393, 1938-ban pedig 408, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége 39,2 %-al csökkent, majd 1991-2011 között további 22,6 %-al (248 főről 192-re). Túlnyomó magyar többségét (2011-ben 83,9 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között több mint háromszorosára nőtt (4,4 %-ról 15,1 %-ra). A lakosság 63,5 %-a római katolikus, 15,6 %-a (1921-ben még 42,2 %-a) pedig református vallású.

Történelem

A falu régi településnek számít. Egyes források Árpád-korinak mondják, bár a fellelhető írásos emlékek 1406-ban tesznek róla először említést, mint a tornai váruradalom tartozékáról, amelyet Zsigmond király adományozott Benes Pálnak. A falu már a 13. században létezett, ekkor épült első temploma is, melynek maradványai ma is láthatók. Írott források 1406-ban Luchka néven említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond Besenyő Pálnak adta. Bővebben

Mai jelentősége

A község Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma és református temploma egyaránt 1926-ban épült historizáló stílusban. A falu feletti dombon található romtemplom a 13. században épült, gótikus stílusban, nyújtott hajóval, a 15. században a vidék huszita megszállása idején a templom körül erődfalat és őrtornyot (harangtornyot) építettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LUCSKA. Magyar falu Torna Várm. földes Ura G. Keglevics Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Barkához nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lucska, magyar falu, Torna vmegyében, Barka és Kovácsvágás közt: 406 kath., 174 ref., 5 zsidó lak. Hegyes, kősziklás határ. Vashámorok. Nagy erdő. Malom a Csermoszlya patakán. F. u. gr. Keglevich. Ut. posta Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lucska, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 66 házzal és 439 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Gyulay, azután a gróf Keglevich és később a gróf Zichy Ferraris családok. A községben nagyobb vasgyár van, melyet most a Ganz-féle czég bérel. A közeli Szépkő nevű hegyen hajdan állitólag vár volt, melynek azonban ma már nyomai sem látszanak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lucska. Katolikus templomát a/ árpádházi királyok idejében építették. Egyéb történelmi vonatkozásokat inkább csak a község mellett emelkedő .Szépkőheggyel kapcsolatban említhetünk, amelyen ahagyomány szerint vár állott. Álomkút és Görgey-dülő elnevezések is történelmi eredettel bírhatnak. A községi földeken a Gyulay-, majd a gróf Keglevich- és a gróf Zichy-Ferraris-családok gazdálkodtak. Az 1873. évi kolerajárványnak a lakosság tekintélyes része áldozatul esett, 1879-ben pedig árvíz pusztította el a község nagy részét. A község területe 2596 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 408.