Luník IX

A Luník IX. városrész a Miszlóka-patak (Miszla, szlovákul Myslavský potok) völgyében, 241 méteres tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 5 km-re délnyugatra, Miszlókától 2 km-re délkeletre található. A városrészt egyetlen panelházas lakótelep alkotja, melyet a Hrebenda utcai állami lakások három tömbje (az eredeti kilencből 2017-re hatot lebontottak) és a Krčméry utcai szövetkezeti lakások 4 tömbje (ötemeletes panelházak), valamint a hozzájuk északról csatlakozó két (eredetileg három) hétemeletes blokk és a Podjavorinská utcai házsor alkot. Bővebben

Közigazgatás

A lakótelepet 1978-ban hozták létre, Kassa város külterületén (területe már a 19. században is Kassa szabad királyi városhoz tartozott). Kassa részeként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye székhelyéhez, 1920-38 között, majd 1945 után Csehszlovákiához, 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1990. október 1-jén vált különálló, önkormányzattal rendelkező városrésszé. 1996-tól a Kassa – II. járás része. Területe 2011-ben 1,07 km² volt, ezzel Kassa második legkisebb területű városrésze.

Népesség

A lakótelep Szlovákia legnagyobb etnikai gettója, lakosságát kizárólag romák alkotják. 2011-ben 6411 lakosa volt, ekkor népességének 56,7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek (72,9 %-a roma anyanyelvűnek) és 32,6 %-a szlováknak, 9,4 %-uk nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1991-ben népességének 24,1 %-a, 2001-ben 44 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Bővebben

Történelem

A Luník IX. az 1970-es években épült kísérleti lakótelepként, az állami és szövetkezeti lakásokat eredetileg állami alkalmazottak számára (katonák, rendőrök, a közeli repülőtér dolgozói) építették. Első lakói 1978-ban költöztek be, 1980-ban már 3017 lakosa volt. Az 1980-as évek közepén, Rudolf Schuster városvezetése alatt elkezdődött a kassai történelmi belváros szanálása, melynek során a városmag leromlott állapotú házaiból és a környék felszámolt cigánytelepeiről ide költöztették a roma lakókat. Bővebben

Mai jelentősége

A városrész Kassa legszegényebb lakótelepe, lakóinak zöme munkanélküli és mélyszegénységben él. Lakásainak nagy részében az alapszolgáltatások is hiányoznak, becslések szerint egy lakásra átlagosan több mint tíz személy jut, ugyanakkor jelentős a bejelentetlen lakók száma és a városrész határában, a Mašličkovo-dűlőben illegális cigánytelep is létesült. A városrészben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Krisztus Feltámadásának szentelt római katolikus temploma 2010-ben épült.