Macháza

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 10 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 17 km-re nyugatra fekszik. Mellékutak kötik össze Csallóköztárnokkal (2,5 km), Sárosfával (2,2 km) és Lég-Kolóniával (2,5 km), mely egyben a legközelebbi vasútállomás is. A közeli (3 km) Nagypakával csak burkolatlan út biztosít összeköttetést. Nyugatról Csallóköztárnok, északról Nagypaka, északkeletről Lég, délkeletről pedig Sárosfa községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Bővebben

Népesség

Macháza a járás 3. legkisebb népességű települése (Keszölcés és Vitény után). Népességszáma mindig alacsony volt, 1910-ben alig 142 lakosa volt, valamennyi magyar nemzetiségű. 1921-ben már 10 szlovák és 8 német nemzetiségű lakost jegyeztek fel a népszámlálás során. Az 1920-as években szlovák és cseh nemzetiségű kolonisták érkeztek a községbe a földreform során felosztott nagybirtokra, ezzel a község vegyes lakosságúvá vált, 1939-re népessége 229-re nőtt (61,3 %-os növekedés 1910-től). Bővebben

Történelem

1367-ben „Machhaza” néven említik először. 1441-ben „Keethmaczhaza” néven szerepel. Pozsony várának tartozéka volt, később a pozsonyi uradalom része. 1440-től a 17. századig részben a Bittó család birtoka. 1574-ben 4 adózó családja volt. 1715-ban három volt az adózók száma. 1828-ban 7 házában 64 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Hajdanán királyi birtok volt, s még az 1553. Bővebben

Mai jelentősége

A községnek sem iskolája, sem óvodája, sem temploma nincs. Katolikus kápolnája 1994-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MACZHÁZA. N. Maczháza. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, egyik része a’ Posonyi Várnak fő Kapitányságához tartozik, holott sok birkák vagynak, lakosai katolikusok, fekszik n. k. N. Légnek, n. ny. Tárnoknak szomszédságában, határja szántó földekből, ’s tsekély mezőségből áll.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Maczháza, puszta, Poson vármegyében: 56 kath. lak., gr. Pálffy senioratusáé s még egyéb nemeseké, Sárosfalva m. Ut. p. Somorja 2 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Maczháza, kisközség a Felső-Csallóközben, 14 házzal és 158 róm. kath. vallású magyar lakossal. Hajdan királyi birtok volt és az 1553-iki összeírásban 9 portája szerepel. Az újabb korban a Pálffy grófi család lett az ura és ma is a Pálffy-féle szeniorátusnak van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs a községnek; postája Sárosfa, távírója pedig Kispaka.