Magyargurab

A község a Kisalföldön, a Mátyusföldön, a Vízköz és a Nagyszombati-hátság kistájak határán, a Vistuki-patak mentén fekszik Szenctől 8 km-re északkeletre, Galántától 20 km-re északnyugatra, Nagyszombattól 22 km-re délre. Mellékutak kötik össze Rétén (5 km) keresztül Szenccel, Gidrafával (14 km) és Diószeggel (13 km). Délnyugatról Réte, nyugatról Csataj, északról Vedrődújfalu, Vedrőd és Páld, keletről Pusztafödémes, délről pedig Újvilágmajor községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Modori, 1949-1960 között a Szenci, 1960 után pedig a Galántai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott, ebben az időszakban déli határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Területe (23,55 km²) csak minimális mértékben változott 1921 óta (23,57 km²).

Népesség

A német telepesekkel újratelepített község lakossága a 19. századra elmagyarosodott. 1910-ben 1392 lakosának háromnegyede még magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 1921-ben 1400 lakosának már csak 45,6 %-a. A huszadik század során teljes nemzetiségváltás ment végbe, a magyarok aránya 2011-ben már csak 3,3 % volt. A község népességszáma a 20. század második felében csökkenést mutatott (1940- ben 1445, 2001-ben 1253 lakosa volt), a 2001-2011 között a stagnálás a jellemző. Jelentős roma közösség (12,4 %) is él a településen. 1921-ben a lakosság többsége még evangélikus vallású (64,6 %) volt, arányuk 2011-re 30,6 %-ra csökkent és a község római katolikus többségűvé vált (45,6 %).

Történelem

A község a középkorban a szentgyörgyi uradalomhoz tartozott. Határában említenek a középkor végén egy Csandal nevű falut, amely később elpusztásodott. A 16. század közepén Serédy Gáspár birtoka volt, majd a törökdúlások miatt elnéptelenedett faluba Illésházy István nádor telepített horvát és német jobbágyokat a század végén. A 17. században a Pálffyak tulajdonába került, a század végétől a királyfai uradalomból igazgatták. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda és alapiskola található. A Pálffy-kastély a 17. század második felében késő reneszánsz stílusban épült. Eredetileg barokk stílusú római katolikus (Szt. Anna-) templomát a 19. század elején klasszicista stílusban alakították át, evangélikus templomát 1934-ben emelték a 18. század végi barokk-klasszicista templom átépítésével.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GURÁB. Német Guráb. Magyar, és tót falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Puszta Födémeshez fél mértföldnyire, és az Uraságnak jeles kastéllyával díszesíttetik, Tarnók nevű puszta is hozzá tartozik. Határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék. Csadé nevű tava is van, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Guráb (Német), vegyes magyar-tót falu, Pozsony vmegyében,, Szenczhez nyugot-éjszakra 1 1/2 órányira: 298 kath., 677 evang. lak., kiknek 3/4 magyar, 1/4 tót. Evang. paroch. templom; urasági kastély. Róna határa gazdag termékenységű; szarvasmarhája sok és szép; nem messze innen láthatni Tárnok faluja templomának omladékait. Az itt lakott horvátok gr. Illésházy nádor alatt költöztek ki. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Németgurab, magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 283 házzal és 1374, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. Sorsa hajdan Horvátgurabéval függött össze. Ide is Illésházy gróf nádor telepítette a horvátokat. Az 1553-iki összeírásban Serédy Gáspár 15 portája szerepel. 1647-ben a falu már a Pálffyak tulajdona, a kik itt kastélyt is építtettek. Ma is id. Bővebben