Magyarhegymeg

A község az Osgyáni-dombság nyugati részén, a Lyukva-patak völgyében fekszik, Rimaszombattól 12 km-re nyugatra, Losonctól 21 km-re keletre. Mellékút köti össze Dúsán (8 km) keresztül Rimaszombattal, valamint Guszonán (2,5 km) keresztül Nagydaróccal (5,5 km). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Északról Osgyán, délről Guszona községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-38-hoz képest (5,31 km²) 20,3 %-al gyarapodott 1949 után (6,39 km²).

Népesség

1910-ben 277, 1921-ben 263, 1938-ban pedig 317, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének csaknem egyharmadát elveszítette, majd 1991-2011 között további 12,1 %-os csökkenés (223 főről 196-ra) figyelhető meg. Túlnyomó magyar többségét (85,2 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 7,2 %-ról 10,7 %-ra nőtt. A lakosság 94,5 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1341-ben Hegmuky néven említik először. 1427-ben már Hegymeg alakban szerepel. 1341-ben Ajnácskő tartozékaként a Széchy család birtoka volt. A 15. században még Nógrád vármegyéhez tartozott, később Gömörhöz került. A 16. század végéig a falu birtokában kilenc nemesi család váltotta egymást. A község pecsétje 1744-ből származik. 1828-ban 38 házában 281 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi (korábban Rimaszécsi) járásához tartozott, majd 1938-45 között ismét Magyarországhoz csatolták. Mezőgazdasági szövetkezete 1952-ben alakult.

Mai jelentősége

Római katolikus (Szent Mihály arkangyalnak szentelt) temploma 1884–85-ben késő klasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HEGYMEG. Magyar Hegymeg. Magyar falu Kis Hont Várm. földes Urai G. Betlehem Miklós, és B. Lusinszky Ferentz, lakosai katolikusok, fekszik Osgyán mellett, erdejek nintsen, legelője szűk, földgyei 3 nyomásban trágazás után jók, fuvarozással keresik élelmeket.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Magyar-Hegymeg, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Osgyán szomszédságában; 252 kath. lak., dombos, de meglehetős határral. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Magyarhegymeg, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 54 házzal és 277 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt és a XV. század közepén Nógrádhoz tartozott. Akkoriban egyszerűen csak Hegymeg volt a neve. Később a gróf Bethlen család lett a földesura. A kath. templom 1884-ben épült. Ide tartoznak Rigó, Kishegymeg és Szibokor puszták is. A községnek postája és távírója Osgyán, vasúti állomása Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarhegymeg. Mátyás király uralkodása alatt Nógrádmegyéhez tartozott, minthogy az ajnácskői várkörzet tartozéka volt. Ezidőtájt Hegymeg néven szerepelt az iratokban. Idők múltán a gróf Bethlen-család jutott a községi földek birtokába. Mostani katholikus temploma 1884-ben épült. A község területe 923 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 317.