Makranc

A község a Kanyapta-medence középső részén, a Kassai-hegyalja dombvidékének déli lábánál, a Makranci-patak partján fekszik, Szepsi közvetlen délkeleti szomszédságában, a 16-os országos főút (Rozsnyó-Kassa szakasz) és a Kassa-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Szepsitől 3 km-re délkeletre, Kassától 24 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Szepsivel, Bodolóval (2,5 km) és Buzitával (9 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1986-1990 között Szepsihez csatolták. Területe (23,41 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 853, 1921-ben 843, 1938-ban pedig 955, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya a falu Csehszlovákiához csatolása után ugrásszerűen megnőtt (1910-ben alig 8 fő, 1921-ben már a lakosság 42,6 %-a), ez a lakosság kettős identitásával magyarázható. A község népessége 1938-1991 között több mint egyharmadával gyarapodott, 1991-2011 között is folyamatosan nőtt lakosságszáma (1295 főről 1366-ra). Bővebben

Történelem

1217-ben a pápai tizedjegyzékben említik először az egri püspökség birtokaként. 1317-ben "villa Mokranch" néven szerepel az egri püspökség oklevelében, melyben tizedét az egri káptalannak adja. Ekkor már részben az Aba nemzetség birtoka. 1323-ban Jányok határleírása során Markard Imre fia Miklós birtokaként említik. 1343-ban tűnik fel Felső Makranc, amely a mai falutól északra feküdt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Határában napkollektoros erőmű üzemel. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült szecessziós stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MAKRANCZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez nem meszsze, és annak filiája, fája nints, földgye termékeny.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Makrancz, magyar falu, Abauj vmegyében, Szepsihez egy órányira: 820 kath., 7 evang., 64 ref., 26 zsidó lak. Kath. és ref. fil. templomok. Ékesíti a Bánó uraság szép lakháza. F. u. többen. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyugatra innen fekszik Makrancz, 135 házzal 771 magyar és tót ajku lakossal. postája és távirója Szepsi. A község hajdan jelenlegi helyétől mintegy másfél kilométernyire északra feküdt. Miután egy tűzvész teljesen elpusztította, épült föl mostani területén. Temploma, melyet 1885-ben lebontottak, még a husziták idejéből ered és kőfallal volt körülvéve. A templom falából még most is őriznek két feliratos kőtáblát, melyeknek szövegét még nem tudták megfejteni.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Makranc. A XIII. századtól a Buchk nembeli Péderv-család birtoka. A XV. század elején Debrő István volt a földesura. Hűtlenségbe esvén, Zsigmond király javait elkobozza és Makrancot 23 más községgel együtt 1411-ben Perényi Péternek adja. 1556-ban Ferdinánd király Maczedoniai Pétert ülteti birtokba, de ez később visszaengedte a Perényiek tulajdonába. A község területe 4068 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 955.