Málas

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nyíri-patak (Negyedik Sár, Nyrica) partján, Zselíztől 13 km-re nyugatra, Lévától 26 km-re délnyugatra. A községen áthalad a Dunamocsot Nagysallóval összekötő 588-as út, mely a falutól északra csatlakozik a 75-ös országos főúthoz. Délről Farnad, északról és északkeletről Nagysalló, északnyugatról Fakóvezekény, nyugatról pedig Cseke községekkel határos. Déli határa Bars és Esztergom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (15,98 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 18. században szlovákokkal betelepített falu lakossága a 19. századra túlnyomórészt magyarrá vált. 1910-ben 691, 1921-ben 702, 1939-ben pedig 823, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt, a szlovákok aránya 1910-ben 10,7 % volt. 1945 után magyar lakossága teljes egészében reszlovakizált, éa belső telepesek is érkeztek a községbe, ennek eredményeként 1961-ben lakosságának többsége szlováknak vallotta magát (51 %), 1970-re azonban már ismét a magyarok kerültek többségbe. Bővebben

Történelem

Első okiratos említése 1156-os, ekkor Malos néven jelenik meg. 1277-ig a honti váruradalom része, mikoris IV. László az esztergomi prépostságnak adta, ám később a káptalané lett. 1274-es említése Malas, Malos, 1286-os Malws, 1297-es Kydymalusy, 1303-as Puszta Malas, míg 1327-es Mendscenthmalasa. A 14. század elején Károly Róbert Tapolcsányi György ispánnak adta Malas települést, majd 1333-ban egy része az egri érsekségé lett. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban. Alsóármapuszta 19. századi kastélyának már csak romjai állnak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Malas. Két falu Bars Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Barshoz mintegy 3 mértföldnyire, földgyeik jók, fájok is van, szőlő hegyek, legelőjök elég, keresettyek Esztergomban, a’ Dunán, és Szent Benedeken, ’s Léván.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Málas (Kis), igen szép kis puszta, Bars vmegyében, N. Málas mellett. Szántóföldei mintegy 600 hold felé mennek, s termékenyek; rétje 60 holdnyi, legelője 800 juhot könnyen kitarthat. Van egy jövedelmes korcsmája is. Lakja 70 magyar kath. F. u. Foglár Imre. Ut. p. Zseliz. Málas (Nagy), magyar falu, Bars vmegyében, Esztergom vmegye szélén: 386 kath., 21 ref. lak. Szántófölde jó minőségü; legelője nagyon alkalmas a juhtenyésztésre. F. u. többen. Ut. posta Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagymálas, garamvölgyi kisközség, túlnyomóan magyar lakosokkal. Vallásuk róm. kath. és ev. ref., számuk pedig 728. 1290-ben szerepel egy Málasi Adorján, a ki Kér földjét elcseréli az esztergomi káptalannal. 1321-ben Károly király Gyula ispánnak adományozza. Ekkor Malus alakban találjuk említve. A pápai tizedszedők jegyzékében Malas néven van említe. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Málas. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsóárma, Kismálas, Peres. A község területe 2777 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 823.