Mecenzéf

Mecenzéf (Alsómecenzéf) a Felső-Bódva völgy központjában, 318 méteres (határa 288-954 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Bódva partján, az Őrhegy (Strážny vrch) déli lábánál, Szepsitől 16 km-re északnyugatra, Kassától 37 km-re, Jászótól 7 km-re nyugatra, Szomolnoktól pedig 22 km-re délkeletre. A város fő tengelyét a Bódva völgyében található, a Kovács és a Stószi utca által alkotott főutca alkotja, az erre merőlegesen, a Grundi-patak mentén kialakult szalagtelkes útifalu, a Grund (Grunt) 1,3 km hosszan nyúlik el dél felé. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó város. 1871-ig Abaúj vármegyéhez tartozó szabadalmazott bányaváros (1697-től), majd nagyközség volt. 1881-1920-ig Abaúj-Torna vármegye Szepsi székhelyű Csereháti járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Szepsi járás része volt, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Mecenzéfnek 2011-ben 4261 lakosa volt, ezzel a Kassa-környéki járás harmadik legnépesebb települése volt (Szepsi és Hernádcsány után). Ekkor lakosságának 69,8 %-a volt szlovák, 8,3 %-a német, 1,8 %-a roma és 1,3 %-a (54 fő) magyar nemzetiségű (2,3 %-a – 100 fő – magyar anyanyelvű). A német anyanyelvűek aránya (9,8 %) kismértékben, a roma anyanyelvűeké (7,1 %) több mint háromszorosan meghaladta a magukat az adott nemzetiséghez tartozóknak vallók arányát. Bővebben

Történelem

A település a korábban lakatlan, erdővel borított völgyben (a középkorban Abaúj északnyugati részét a hatalmas Fekete-erdő foglalta el) a 13. században, a tatárjárás utáni betelepítéssel jött létre. Eredeti helye a maitól északnyugatra, a Dörfl (Falu dűlő) határrészben volt, nevét a Pivering-patakról kapta, melyet ekkor németül „Metzen seifen” (tkp. Bővebben

Mai jelentősége

Mecenzéf ma is vasgyártásáról, fémfeldolgozó iparáról ismert, de bútorgyártása, fafeldolgozó ipara is számottevő. Határában baromfitelep működik. A kisváros történelmi központja 1996 óta kiemelt műemléki védelem alatt áll. A városban szlovák és német tannyelven oktató alapiskola, magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szaktanintézet és három óvoda (ebből egy a romatelepen) működik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MECZENZEIFEN. Alsó, és Felső Meczenzeif. Népes két mező Város Abaúj Vármegy. lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik az Ország útban, fájok van, héti, és Országos vásárjai hasznosak, réttyei soványak, lakosai az Országnak külömbféle részeiben keresik élelmeket árkok’ ásásával.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Meczenzéf, német m.-város, Abauj vármegyében, Kassához nyugotra 6 órányira, közel a szepesi, tornai, abauji, határszéleknek összejöveteléhez, 3250 r. kath. 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De szinte tele van hámorokkal a völgynek felsőbb s egyre vadregényesebb része, hol Alsó-Meczenzéf német lakosságú nagyközség már egész gyárváros. Itt a hatalmas cser- és bükkerdős hegyektől környezett völgyekben szanaszét szórva 109 hámor van s leginkább ásót, kapát, stb. készít. Alsó-Meczenzéf szabadalmazott bányaváros, de bányászata nagyon mögötte áll vasiparának, mely külföldre is sok gyártmányt szállít. A régi (XIII. századi) telepítésű lakosság sajátságos nyelvjárást beszél, melyet a született német is nehezen ért meg; szintén sajátságosak hagyományos bányász szokásai, öltözködése és életmódja is.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

SZABADALMAZOTT bányaváros, fekszik a gömör-szepesi érczhegység keleti és Abauj-Torna vármegye északnyugati részén, csereháti járásában, 313 méter magasságban a tenger szine felett, a Bódva folyócska mindkét partján, a szepsi-meczenzéfi szárnyvonal végpontján. Égalja egészséges. A tél többnyire későn köszönt be, az ősz hosszantartó és a legszebb évszak, viszont azonban későn is tavaszodik. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsómecenzéf, Unter-Mezenziff, v. Abaúj-Torna vm. (Nižný Medzev, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepesi esp. ker-ében. - 1301: már létezett. Első tp-át ismeretlen tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1682: alapították újra. Mai Szt István király tp-át 1735: építették. Kegyura 1880: a község. Anyakönyvei 1699-től. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m. - Lakói 2000: 2620 r.k., össz. 3817. ** KTN I:169. - Schem. Cass. 1915:56; 2000:75. (Kisboldogasszony-tp-a 1732: épült)

Helységnévtár

Mecenzéf (Alsó-) (Mecencéf, Meszenzef, Meszenzeif), RK. 3162 Kassa, gk. 15 Szeszta, ág. 31 -, ref. 5 - .