Mellek

Mellek a Zsitvamente kistájon, a Garammenti-hátság dombvidékének északnyugati oldalán, a Zsitva bal oldali mellékvizének, a Melleki-víznek a völgyében fekszik 160 méteres tengerszint feletti magasságban, Verebélytől 6 km-re, Nyitrától 27 km-re délkeletre. Határa északnyugatról délkelet felé a Zsitva-menti síkvidéktől (135 m) a szőlőhegyig (220 m) emelkedik, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig végig a Verebélyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegyék, Verebélyi járás). Területe (6,20 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Mellek a nagysurányi szlovák etnikai tömbhöz keletről csatlakozó, a 19. század végén még nyelvhatáron fekvő, mára csaknem teljes egészében szlovák nemzetiségű (2011-ben 99,1 %) község. A 18. század végétől folyamatosan szlovák többségű faluban 1880-ban még a lakosság egyötöde magyarnak vallotta magát, 1910-ben azonban már csak 5,2 %-a, 1921-ben pedig csak 2 fő (1941-ben újra 4,6 %). Bővebben

Történelem

Első írásos említését az 1332-1337 között felvett pápai tizedjegyzékben találjuk Merlek néven. Első ismert földesura a Pyber-család volt. Szent Mártonnak szentelt templomát 1397-ben említik először írásos források. 1570-ben 20, 1601-ben 24 háza volt. A 16-17. században a törökkel vívott harcok során (először 1530-ban, majd 1618-ban) teljesen elpusztult, 1657-ben a néptelen helyek sorában említették. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Krisztus Királynak szentelt római katolikus temploma 1949-50-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mellek, a Zsitvavölgyben fekvő magyar és tót kisközség, 446 róm. kath. vallású lakossal. E község a pápai tizedszedők jegyzékébe Merlek néven van bejegyezve. Mint legrégibb birtokosát a XVI. században a Pyber családot ismerjük. 1618-ban ez is egyike volt a törököknek behódolt községeknek. Az 1657-iki összeirásban már mint teljesen puszta község szerepel; később a Szent István papnevelő-intézet lesz a birtokosa, mely ma is birja. Bővebben

Helységnévtár

Mellék, Rk. 432 Esztergom, izr. 23 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mellek. Legrégebbi írásalakjában Merlek néven szerepel. A pápai tizedszedő-jegyzékek említik e néven. Első ismert földesura a Pyber-család. A török hódoltság alatt a község teljesen elpusztult, olyannyira, hogy az 1657iki összeírásban az elhagyott helyek sorában találjuk. A XVIII. században, amikor Mellék néven szerepel okleveleinkben, a nagyszombati szeminárium javadalmai között szerepel. A község területe 1077 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 777.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Mellek neve is szerepel az 1332-es összeírásban. Anyakönyvei 1737-től vannak. Temploma Szt. Márton püspök tiszteletére épült. A hívek anyanyelve szlovák és magyar. Kegyúra: az esztergomi Papnevelő Intézet. Plébánosa: Ernst Károly. Katolikus iskolája van. Idetartoznak még: Zsitvagyarmat (katolikus iskolával és templommal) és Lüle (kápolnával).