Miglécnémeti

A község az Alsó Hernád-völgy kistájon, a Keleti-Cserehát legkeletibb végénél, a Migléc-patak mentén fekszik, Kassától 22 km-re délre, a Kassa-Miskolc vasútvonal mentén. Területén keresztülhalad a Kassát a magyar határral összekötő 17-es főút és az R4-es gyorsforgalmi út, melyek itt végződnek a falutól 2 km-re délre található Miglécnémeti-Tornyosnémeti határátkelőnél. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

A 19. században magyar többségű, vegyes magyar-szlovák lakosságú falu volt, a szlovákok 1880-ban a lakosság mintegy egyhatodát alkották. 1910-ben 424, 1921-ben 452, 1938-ban pedig 451, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1910-ben 6,6 %, 1921-ben pedig 11,1 % volt, 1930-ra már csaknem a lakosság felére emelkedett. 1938-2001 között népessége több mint egyötödével csökkent, 2001-2011 között már 10,2 %-os lakosságszámnövekedés (344 főről 379-re) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Először 1220-ban említik a Váradi Regestrumban Felnémet néven. A Migléc nevet a 15. századtól viseli a falu. Német telepesek lakták, akik 1205–1209 között telepedtek le itt. A 13. században Felnémet is egyike volt a másik két Németi nevű településsel együtt annak a 10 királynéi német telepesfalunak, amelyet a vizsolyi ispánság fogott össze. 1450-ben a Hegyaljai család birtokokat szerez a községben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található, határában homok- és kavicskitermelés folyik. Református temploma 1887-ben épült neoklasszicista stílusban, egy 19. század elejéről származó klasszicista nemesi kúria, és 1784-ben épült harangláb is található a faluban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MIGLÉCZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kenyhecznek szomszédságában, és annak filiája, határja néhol sovány, és nehezen miveltetik, épűletre való fája nints, vagyonnyai középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Miglécz, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében, Kassához délre 2 1/2 mfdnyire: 280 kath., 147 ref., 70 zsidó lak. Ref. szentegyház. Gazdag róna határ. F. u. Turánszky, Krajnik, Oláh, Szentmiklósy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kenyhecztől délre van Miglécz község 68 házzal és 406 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója Hidas-Németi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Miglécnémeti. Azelőtt: Migléc. Okleveles első említését 1490-ben találjuk, ez időben a migliczi Korláthok birtoka. A török alatt megsemmisült s csak később népesült újra, jórészt német telepesekből, A község területe 1352 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 451.