Miszlóka

Miszlóka a Kassai-hegyalja kistájon, a Miszla-patak (Myslavský potok) völgyében, 255 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 4,5 km-re nyugatra. Határa 234-382 méteres magasságban húzódik, 2010-ben területének 52,8 %-át (370 ha) erdő, 18,0 %-át (119 ha) pedig szántóföldek foglalták el. Nyugatról Baska és Alsótőkés községekkel, északról Kassa-Észak, keletről a KVP-lakótelep és Kassa-Nyugat, délről pedig Szentlőrincke, Peres és Luník IX. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai járáshoz, 1960-1968 között a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között újra Magyarországhoz csatolták (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

Miszlókának 2011-ben 1997 lakosa volt, melynek túlnyomó többsége (93,2 %) szlovák nemzetiségű volt. Az eredetileg német lakosságú település lakosságának zöme a 19. századra szlovákká vált, 1880-ban lakosságának kilenctizede már szlovák anyanyelvű volt. A 20. század elején a magukat magyarnak vallók számának ugrásszerű megnövekedése (1910-ben 31,5 %) ideiglenesnek bizonyult; 1921-ben az első csehszlovák népszámlálás már csaknem kizárólag szlovák lakosságot (98,8 %) mutatott ki. Bővebben

Történelem

A falu 1150 körül keletkezett, II. Géza uralkodása alatt behívott flamand telepesek alapították. Nevét a Miszla-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű, 1297-ben szerepelt először, a települést 1317-ben Újfalu (Vyfolu) vagy Németfalu (Nemutfolu, németül a 19. századig Deutschendorf) néven, 1382-ben pedig Myzla alakban említik írásos források. Temploma 1317-ben már létezett. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben szlovák nevelési nyelvű óvoda és autista gyermekek számára létesült alapiskola és óvoda található. Szent Bertalannak szentelt római katolikus temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A településen a népi építészet több emléke fennmaradt, nevezetes épülete még az egykori Lepesch-féle sörgyár a 19. századból.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MISZLÓKA. Miszlava. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nem meszsze, 3/4 része szántó földgyeinek, és réttyeinek soványas, legelője sem elég, de Kassához közel vagyon, holott keresetre jó módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Miszloka, Mislava, Deutschendorf, tót-német falu, Abauj vmegyében, Kassához egy órányira: 961 kath. lak., kik pálinka főzésből, vászon-fehéritésből, s a kassaiak fejérruhájaiknak mosásából táplálják magokat, s hajdan mind németek valának, de már nagyobbára eltótosodtak. F. u. Kassa városa. Kath. paroch. templom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Miszlóka, Teutschendorf, v. Abaúj-Torna vm. (Myslava, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1150: már létezett. 1317: Vyfolu v. Nemutfalu. Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1788: alapították újra. Mai Szt Bertalan tp-át 1792: építették. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Filiája 1915: Baska. - Lakói 1940: 1662 r.k., 8 g.k., 2 ev., 1 ref., 10 izr., össz. 1683; 2000: 1362. r.k., össz. 1598. - 2000: Kassa-Miszlóka. ** KTN I:156. - Gerecze II:86. - Schem. Cass. 1915:53; 2000:32. (a pléb-t 1805: alapították újra, a Szt Bertalan tp-ot 1735: építették)

Helységnévtár

Miszloka (Deutschendorf), RK. 978 Kassa, gk. 13 Kassa, ref. 5 - , izr. 36 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Miszlóka. Lakosságát II. Géza király idejében telepítették ide Flandriából. A telepítettek között volt egy Scholtz nevű báró is, akinek utódai még ma is élnek. A XIV. század végéig a Vid - nemzetségbeli Chyrke - család bírta, majd Zsigmond király 1426-ban Semsey Frank Lászlónak adományozta. Kath. templomát Kassa városa építette 1728-ban. A község területe 1135 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1695.