Mokcsamogyorós

A község az Alföldön, a Nagykaposi-sík kistáj északi peremén, az Ung-folyó bal parti síkságán fekszik, Nagykapostól 6 km-re északnyugatra. Településrészei, Mokcsakerész (mely a teljesen egybeépült egykori Mokcsa és Kerész községekből áll) és a tőle mintegy 1 km-re keletre fekvő Ungmogyoród. Határában halad a Nagykapos-Bánóc vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2012 óta nincs) és a vele párhuzamos Vaján-Nagykapos mellékút, melyről a vasútállomásnál ágazik el a Bajánháza és Lakárd felé vezető mellékút. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Mokcsakerész és Ungmogyorós egyesítésével. Mokcsakerész szintén egyesített község volt, 1913-ban jött létre Mokcsa és Kerész kisközségek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Nagykaposi járáshoz tartoztak. Bővebben

Népesség

Mokcsamogyorós a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Elődközségeinek 1910-ben összesen 816, 1921-ben 896, 1938-ban pedig 982, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. Mokcsamogyorós népessége 1991-2011 között 10,4 %-al nőtt (818 főről 903-ra). Lakosságának túlnyomó többsége (81,2 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 11,4 %. 1991-ben a lakosság 14,4 %-a, 2011-ben már csak 1,8 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Bővebben

Történelem

Mokcsa nevét – "Mokcha" írásmódban –1330-ban említik először. Mokcsa ősi birtokosai a Mokcsayak voltak, akik a Haraszty nemzetségből származtak. A Mokcsayak első ismert őse Cserény volt 1200 körül. Fia, Cseme, 1266-73 közt az Ung megyei hadak hadnagya már az egész Mokcsát birtokolta. A 14. században Cseme leszármazottai Mokcsán kívül további községeket, többek közt Kisrát, Homot, Pinkócsot, Kerészt, Mátyócot és Iskét birtokolták. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű alapiskola és óvoda egyaránt működik. Mokcsakerész református temploma 1820-ban épült, 1880-1894 között átépítették. Ungmogyorós református temploma 1907-1908-ban szecessziós stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MORCSA. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformatusok fekszik Palóczhoz 3/4 órányira, határja jó, vagyonnyai jelesek. MOGYORÓS. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Horvát Uraság, lakosai többfélék, fekszik Pálótzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mokcsa, magyar falu, Ungh vmegyében, Palóczhoz 1 1/4 órányira: 37 rom., 50 g. kath., 248 reform., 51 zsidó lak., ref. anyatemplommal, jó határral, erdővel. F. u. Mokcsay, Haraszty. Ut. p. Ungvár. Kerész, Ungh vmegyében, magyar-orosz falu, 36 római, 69 gör. kath., 88 ref., 8 zsidó lak. Fekszik Mokcsa szomszédságában. Földje termékeny; erdejében egy régi vár maradványai láthatók. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mokcsakerész. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cigánytelep, Kiskerész. A község területe 1705 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 579. Ungmogyorós. A község területe 1055 kat. hold, lélekszáma a vissza csatoláskor 403.