Mánya

A két településből, a Zsitva bal partján található Nagymányából és a jobb parton elterülő Kismányából álló Mánya a Kisalföld északkeleti részén, a Zsitvamentén, a Zoboralja, a Garammenti-hátság és az Alsó-Nyitramente kistájak találkozásánál fekszik. A község központja, Nagymánya 135 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 511-es út mentén, Verebélytől 11 km-re délre, Nagysuránytól 13 km-re, Érsekújvártól 26 km-re északkeletre. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1962-ben alakult meg Nagymánya és Kismánya községek egyesítésével. Nagymánya 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, Kismánya szintén kisközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához. Miután Csehszlovákiához kerültek, 1938-ig előbbi a Verebélyi, utóbbi az Érsekújvári járás része maradt. Bővebben

Népesség

Mánya a surányi szlovák etnikai tömb részét alkotó, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű (2011-ben 93,8 %) község. Nagymánya a 18. század elejétől folyamatosan szlovákok lakta falu volt, Kismánya viszont egészen az 1945 utáni kitelepítésekig magyar nyelvszigetet alkotott. Nagymányán más környékbeli szlovák községektől eltérően az elmagyarosodás mértéke és a kettős identitás jelenléte a 20. Bővebben

Történelem

Nagymánya első írásos említése 1259-ből származik, ekkor IV. Béla a falut Tamás comesnak adományozta. 1386-tól a Forgách-család birtoka volt. 1618-tól török hódoltság alá kerül, 1657-ben az elpusztult községek között szerepelt, majd 1663-ban újra elpusztul a törökkel vívott harcok során. A 18. század elején települ újjá, 1712-től a Koller-család lett a birtokosa, egyházközségként 1748-ból alakul újjá Barsfüss filiájából, ekkortól tudunk iskolájáról is. Bővebben

Mai jelentősége

Mánya mezőgazdasági jellegű község, szlovák tannyelvű alapiskolával és óvodával (Nagymánya településrészen). Nagymánya Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1746-1762 között épült barokk stílusban, szintén barokk kastélya (melyhez védett park tartozik) a 18. század második felében. Kismánya református temploma 1785-ben, Lourdes-i Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1944-ben épült. Határában található a Zsitvai rét Természetvédelmi Terület (Žitavský luh) nagy része.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Mánya. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura G. Koller Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 1 1/2 mértföldnyire, fája mind a’ két féle van, szőlö hegye termékeny, borai jók, legelője elég, földgye, réttye síkon fekszik, Zsitva vizén van malma, melly a’ határján keresztűl foly, keresetre könnyű módgya Komáromban, és a’ Dunán van. Kis Mánya. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mihályhoz közel, mellynek filiája, határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mánya (Nagy), tót falu, Bars vármegyében, a Zsitva mellett: 791 kath. lak. Kath. paroch. templom. Földe jó buzát terem. Szőlője, erdeje s nagy juhtenyésztése van. Mánya (Kis), magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: 275 kath., 152 ref., 45 zsidó lak. Határa jó termékeny; rétjei elegendők, van nádas kaszállója is. Van itt reform. anyaszentegyház. F. u. többen. Ut. p. Verebély.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen fölebb Ohaj magyar közbirtokosság lakta községet elhagyva, a tisztán tót Hull érintésével a szintén tót Nagy-Mányára érünk. E községet 1657-ben kelt összeírás szerint a török teljesen elpusztította. Idegenből kellett betelepíteni. A XVII. században Paluska birtoka volt; nagy kastélya, parkja, szép temploma ezen időből ered; később a Malonyai család birtoka lett; régi fénykorát ma csak az emlékezet tartja fenn.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagymánya, zsitvavölgyi kisközség, 1131 róm. kath., tót lakossal. E községet, mely hajdan Galgócz várának kötelékébe tartozott, IV. Béla király András főtárnokmesternek adományozta. Később Csák Máté birtokába került, kitől Károly király elfoglalta és nejének adományozta. Azután Mária királyné birtoka lett, a ki 1386-ban Forgách Balázsnak adta. 1618-ban ez a község is behódolt a töröknek, de az 1657-iki összeirásban mint teljesen puszta község szerepel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagymánya, v. Bars vm. (Vel'ká Maňa, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. verebélyi esp. ker-ében. - Füss filiájából 1748: alapították. Tp-át 1762: Hétfájdalmú Szűz tit-ra sztelték. Kegyura 1880: Hirsch Móric br. Anyanyelve 1880: szl.; 1940: szl., m. - Filiái 1917: Szencse, Valkháza. Közig-ilag Mányához csatolták. - Lakói 1940: 1679 r.k., 1 ev., 5 ref., 13 izr., össz. 1698. **

Helységnévtár

Mánya (Nagy-), [Gödri p.], RK. 990 Esztergom, ág. 4 -, izr. 19 - , egyéb 2 - . Mánya (Kis-), rk. 350 Szent-Mihályur, REF 269 Dunántul, izr. 53 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagymánya. Első történelmileg igazolt földesura András főtárnokmester, akinek IV. Béla adományozza a széles községhatárt. Később Csák Máté keríti hatalmába a népes községet, de Róbert Károly hadai ellenében nem sokáig tarthatja. Róbert Károly feleségének ajándékozza, majd Mária királyné birtokai közé kerül. A török hódoltság alatt az egykor virágzó község elpusztul: az 1657-iki összeírás az elhagyott községek sorában tünteti fel. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Kismánya kk. érsekújvári járás. Magyar kálvinista település. Uj temploma 1785-ben épült. Területe: 693 k. h. Lakosság: 808. Ebből m.: 691, szl.: 115. Magy. beszél: 732. Vallásszerint: r. k. 540, ref. 244, izr. 23. Fb.I. 8, II. 29, III. 102. Nps.: 202.5. Lakóház: 180. Községi bíró: ifj. Micsky Lajos. Áll. népiskola. Hitelszövetkezet. Tetőfedél cserép és téglagyár. Hengermalom. A község 1938. nov. 12-én szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Nagysurány. Vasúti megálló: u. p. és u. t. Nagymánya.

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Nagymánya régi plébánia, de anyakönyvei 1744-től vannak. Templomát és a hétfájdalmú Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. A hívek anyanyelve szlovák. Kegyúra nincs. Helyettes plébánosa: Garay János. Iskolája katolikus. Idetartozik: Szencse és Valkház. Mindkét községben katolikus iskola és templom van.