Romhánypuszta

Romhánypuszta a Karancsvidék kistájon, a Babos-hegy (Bôbovec, 341 m) délkeleti és a Nagy-Hallgató (Počúvadlo, 391 m) északi lábánál, 211 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonctól 13 km-re délkeletre, Fülektől 18 km-re délnyugatra. A község központja Kisromhánypuszta (Malý Romháň) és Nagyromhánypuszta (Veľký Romháň) egybeolvadásával alakult ki, a központtól délkeletre 1,8 km-re, közvetlenül a szlovák-magyar határon találjuk Bánya (Baňa) külterületi lakott helyet, 1,5 km-re keletre pedig az egyetlen tanyából álló Bagópusztát. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1952-ben alakult önálló községgé, korábban teljes területe Fülekpilishez tartozott. Fülekpilis részeként 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1952 óta mindig a (változó területű) Losonci járás része volt. Területe 2011-ben 10,34 km² volt.

Népesség

Romhánypusztának 2011-ben 264 lakosa volt, melynek 96,2 %-a szlovák és 0,4 %-a (1 fő) magyar nemzetiségűnek (1,1 %-a – 3 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát. A település egyike az első világháború után, a csehszlovák földbirtokreform során létrejött szlovák telepesközségeknek, szlovák nyelvi szigetet alkot az észak-nógrádi magyar nyelvterületen belül. Bővebben

Történelem

Romhánypuszta helyén a középkorban is település állt, melynek első említését 1238-ban „Ruhman” alakban találjuk, 1335-ben pedig „Rohman” néven szerepelt. A 15. században már két faluként említik a források: 1478-ban mint Kis- és Felsőromhány, majd 1496-ban mint Egyházas- és Felsőromhány, 1503-ban pedig Nagy- és Kisromhány szerepelt az okiratokban. A középkorban az Ilsvaiak és más nemesek birtoka volt, majd 1554-1594 között Nógrád vármegye nagy részével együtt a töröknek adózott. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. Határában fotovoltaikus erőmű működik. Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1962-1964 között épült, 1996-ban újjáépítették. Az egykori Török-kúria (1893) ma a községi hivatalnak ad otthont. A határában található régi homokkőbánya (a romhányi homokkő bemutatóhelye) ma földtani bemutatóhely. Bánya fölött, az államhatár vonalán, 2015-ben 20 méter magas acélvázas kilátót létesítettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Romhány, és Nagy Romhány. Szabad puszták Nógrád Várm. Kis Romhánynak földes Urai több Urak; Nagy Romhánynak pedig Kis Uraság, fekszenek Raphoz közel, mellynek filiáji.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Romhány (Kis és Nagy), népes puszta, Nógrád vmegyében, 133 kath. lak. Pilis és Karancskeszi közt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

FÜLEKPILIS: Ide tartoznak Nagyromhány- és Kisromhány-puszták. E két puszta helyén a középkorban Egyházas romhány és Nagyromhány nevű községek állottak, melyek 1496-ban a Romhányiak birtokában voltak, továbbá Bagó, Erzsébetszállás (azelőtt Gyugdel), Koplaló-telep, Levélszög-telep és Macskalyuk. Nagyromhány-puszta Török Zoltán volt főispán birtoka, a hol a mostani tulajdonos a régi Szerémy-kúria helyén 1893-ban kényelmes úrilakot építtetett. Bővebben