Sáró

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik, Zselíztől 7 km-re északra, Lévától 18 km-re délre, Nagysallótól 8,5 km-re keletre. Itt keresztezi a 76-os főútat a 75-ös országos főút Érsekújvár és Ipolyság közti szakasza. Nagysáró és a tőle északra fekvő Kissáró a 19. század végére teljesen egybeépültek. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1943-ban alakult Kis- és Nagysáró községek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-tól a Zselízi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), majd a magyar közigazgatásban Barssáró néven egyesítették őket. Bővebben

Népesség

Nagysárónak és Kissárónak együtt 1910-ben 1579, 1921-ben 1691, 1939-ben pedig 1588, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Nagysáró római katolikus, Kissáró pedig református többségű volt. A második világháború után magyar lakosságának több mint egyötödét áttelepítették Magyarországra. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 50,2 %-ról 45,5 %-ra csökkent, 2001-2011 között a szlovákok kerültek relatív többségbe (48,1 %). Bővebben

Történelem

Nagysáró első írásos említése 1075-ből származik "Saroufalu" alakban. Ez is arra mutat, hogy a magyar etnikum betelepülése közvetlenül a honfoglalást követően, az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes Pozsonyi Csatával egy időben, vagy azt már megelőzően a IX.-X. században ment végbe. A falu őslakói tehát magyarok voltak az 1945-48 közötti magyartalanításig. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda működik. Falumúzeuma 2004-ben létesült. Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 13. században, 1847-ben átépítették klasszicista stílusban. A Hunyady-kastély 17. századi eredetű, mai formájában szintén klasszicista stílusú. Kissáró református temploma 1770-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Saro, Nagy Saro. Két elegyes falu Bars Várm. földes Ura Kis Sarónak az Esztergomi Érsekség; Nagy Sarónak pedig Gyurcsányi, és Semberg Uraságok, Kis Saró, Nagy Sarónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Garam vizének szomszédságában, Lévához 1 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék. VESZELE. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sáró, (Nagy), magyar falu, Bars vgyében, az elébbeni helység mellett, 300 kath., 230 ref., 12 evang. lak. F. u. többen. Határa mind a két Sárónak bő termékenységü, de árviz járja. Legelője, szénája sok, erdeje kevés. Sáró, (Kis), magyar falu, Bars vgyében, a Garan jobb partján, az Esztergomból Lévára vivő országutban, 15 kath., 263 ref. lak. Ref. anyatemplom. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E várossal átellenben, de a Garam balpartján fekszik Nagy-Sáró község, gróf Hunyady Kálmán szép kastélyával és a kastélyt környékező parkkal. Nagy-Sáró fölött épűlt Veszele, a garam-veszelei Kazy család ős fészke, melynek jelenlegi tulajdonosa, Kazy János, a megye főispánja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagysáró, garamvölgyi magyar kisközség, 1063 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi magyar község, mely 1245-ben villa Saró néven mint Guge Péter utódainak a birtoka szerepel. 1272-ben már a Sárai család tagjairól is van okleveles említés. 1466-ban a Lábatlan családbelieket iktatják e helység birtokába. 1506-ban a Lévaiakat és a Harasztiakat találjuk itt, a kik a községet, mint zálogos birtokot Ulászlótól kapták. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagysáró, v. Bars vm. (Vel'ké Šarovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1245: Sarow. 1397: már létezett. Tp-át Őrangyalok tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1733: alapították újra. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1917: Kissáró. Közig-ilag Barssáróhoz csatolták. ** Némethy 1894:192. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:62. - Györffy I:424.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagysáró. A honfoglalás utáni évtizedekben már népes település. A XIII. század közepén villa Saro néven említik okleveleink. A pápai tizedszedő-jegyzékekben Sarro alakban szerepel. Ekkor Guge Péter utódai birtokában találjuk. Ugyané században a Sárai-családot is birtokosai között találjuk. 1466-ban a Lábatlan-család birtokának mondja egy oklevél. Félévszázaddal később a Lévai- és Haraszty-család ül a községhatárban. Bővebben