Nagyszalánc

Nagyszalánc a Szalánci-hegység középső részén, a Gálszécsi-hegyalja nyugati részét képező kis medence peremén, 343 méteres (határa 202-730 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Várhegy (Hradisko, 708 m) délkeleti lábánál, a Baradla-patak (Bradlá) mentén, Kassától 25 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól 17 km-re északnyugatra, Tőketerebestől 26 km-re nyugatra, Gálszécstől pedig 19 km-re délnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, 1960-1968 között a Tőketerebesi, majd 1968-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). 1989-1990 között hozzá tartozott Kisszalánc. Területe az elmúlt száz évben csak kis mértékben változott (1910: 20,52 km², 1921, 2011: 20,46 km²).

Népesség

Nagyszalánc népessége 2011-ben 1382 fő volt, melynek 85,4 %-a volt szlovák és 0,8 %-a (11 fő) magyar nemzetiségű, csaknem egytizede (9,2 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A lakosság csaknem egyharmada (2013-ban 31,3 %) a roma etnikumhoz tartozik. A 20. század első feléig magyar többségű község magyar lakossága a század második felében nagyrészt asszimilálódott, ma szórványt alkot. Bővebben

Történelem

Szalánc várát a 13. század első felében építtette az Aba-nemzetség, első írásos említését 1230-ból „Castrum Salis” névalakban találjuk. Stratégiai jelentőségű átjáróhely és sóraktár védelmére épült, utóbbiból ered neve is. A Szalánc név szláv eredetű, a sós vizű forrás jelentésű „slanac” szóból származtatják. 1270-ben „Zelench” néven említik, ekkor V. Bővebben

Mai jelentősége

A községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. A Nagyszalánc fölé 140 méterrel magasodó (1933 óta természetvédelmi területnek számító) várhegyen találhatóak Szalánc középkori várának romjai (donjon, bástya- és falmaradványok). Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1854-ben és 1887-ben is átépítették, új tornyát 1901-ben építették hozzá. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Szaláncz Kis Szaláncz. Két magyar falu Abaúj Várm. Nagynak földes Ura Gr. Forgách; ennek pedig Gr. Forgách, Szirmay, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és más félék, fekszenek Regete-Ruszkának szomszédságában, mellynek filiáji; hajdani Vára nevezetesítette; földgyeik középszerűek, erdőjök jeles, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szaláncz (Nagy), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, 140 r., 8 g. kath., 6 evang., 250 ref., 7 zsidó lakossal. Kath. fiók, ref. anyaszentegyház. Van egy régi omladozott vára, igen szép, vadakkal bővelkedő erdeje. F. u. gr. Forgách.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az innen festői, itt-ott vadregényes erdős bérczek közt haladó vasút mentén legnevezetesebb s tájképileg is legszebb község Nagy-Szaláncz, melynek lakossága földmívelés mellett dongakészítéssel is foglalkozik. Gróf Forgách Istvánnak díszes kastélya van itt és a fölött egy kúpalakú szép magaslaton a régi szalánczi vár omladéka, melynek nagy messzeségre ellátszó öregtornya azonban még ma is olyan jó állapotban van, hogy a Forgáchok családi képtára abban lehet elhelyezve. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Szaláncz községe. Ugyszólván egészen erdőben áll. 125 háza van, 886 magyar és tót lakossal, vasúti állomás, posta- és táviró hivatallal. Gr. Forgách István parkjában, a Várhegy alatt és a község határában kőkori és bronzkori emlékeket találtak. Nevezetessége gr. Forgách István kastélya, parkja és a vár, melynek képét más helyen közöljük. A parkban álló kastélyt gr. Forgách Zsigmond építtette a mult század második felében. A kastély fölött emelkednek a szalánczi vár romjai; jó karban fenntartott donjonjában a család képtára van elhelyezve.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyszalánc, v. Abaúj-Torna vm. (Slanec, Szl.): vár. - 1270 u. az Aba nb. Szalánciak építtették. 1281: IV. László foglalta el Finta nádortól. Később kir. vár, majd a Losonczi és Forgách családok is birtokolták. Egy időre a husziták szállták meg. 1605: Bocskai csapatai foglalták el. 1644: I. Rákóczi György felgyújtatta, de újjáépült. 1678: Thököly előtt meghódolt, de a cs. csapatok visszavették és lerombolták. Azóta romos. Kör alakú öregtornya még áll, a csatlakozó palotaszárnyakból és a külső falakból csak kis részek maradtak meg. Bá.B. Fügedi 1977:194. - Vártúrák III:299.

Helységnévtár

Szalánc (Nagy-) [Miklós és Köveslhegyi p.], rk. 324 Regete-Ruszka, gk. 61 Újváros, kg. 6 —, ág. 27 —, REF. 556 Tiszáninnen, izr. 50 Rozgony.