Nyitracsehi

A község a Kisalföld északi peremén, az Alsó-Nyitramente és a Zoboralja kistájakon, a Nyitra (régen: Cétényi-patak) bal partján, Nyitrától 10 km-re délkeletre, Verebélytől 14 km-re nyugatra fekszik. Áthalad rajta a Nyitra-folyó bal partján haladó, Nyitrát Zsitvafödémessel (19 km) összekötő mellékút, szintén mellékút köti össze Nagylapással (5 km) és az 51-es főúttal. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területƒű) Nyitrai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe 1949 után 10 hektárral nőtt meg (5,76 km²-ről 5,86 km²-re) amikor belterületének északnyugati peremét, mely, korábban Nagyemőke kataszteréhez tartozott, Nyitracsehihez csatolták. 1960-1990 között Kiscéténnyel egyesítették Nitrany néven.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget középső részén fekszik, a 20. század elején még szinte teljesen magyar lakossága napjainkban erősen asszimilálódik és 2001-2011 között relatív kisebbségbe került. Nagycétény kivételével valamennyi szomszédja szlovák település. 1910-ben 635, 1921-ben 631, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1910-ben 7,7 %, 1921-ben 19,2 % volt. Bővebben

Történelem

A korán lakott település első okiratos említése IV. Béla király kori, amikoris Nyitracsehi a nyitrai vár tartozéka volt. Később nemesi birtokként ismert, illetve az esztergomi káptalan birtoka, egészen a török hódoltságig. Noha a török korban főképp magyar kézen volt, számos török támadást megélt, s csak a török kiűzése után lett ismét teljesen az esztergomi káptalan birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

A községben kéttannyelvű (magyar-szlovák) alapiskola található. óvodája egytannyelvű (szlovák). Szőlőtermesztéséről híres, mezőgazdasági jellegű község. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1741-ben épült barokk-klasszicista stílusban, a Fájdalmas Szűzanya-kápolna a 19. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSEHI. MAGYAR falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csetény vize mellett, Nagy Emőkéhez közel, ’s ennek filiája, Nyitrától egy, és 1/4. mértföldnyire, tűzre, és épületre való fája elég van, szőlő hegyei nagyok, és termékenyek, helyben borait könnyen eladhattya, földgyei, és réttyei első Osztálybéliek, legelője elég, malma alkalmatos, és Nyitrán piatzozása jó, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csehi, (Csehincz), magyar falu, Nyitra vgyében, Nyitrától délkeletre 2 órányira: 484 kath. lak., termékeny, dombos, és róna határral. F. u. az esztergomi káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csehi, tiszta magyar község, mely Nyitrától délre, a Nyitrának Czétényke nevű ága mellett fekszik. Lakosainak száma 511, vallásuk r. kath. Postája Nagy-Emőke, táviró és vasúti állomása Nyitra-Ivánka. Csehi községről már 1248-ban, IV. Béla idejében, mint királyi birtokról tétetik említés. Mint ilyen a nyitrai várhoz tartozott. Mátyás király idejében Lábatlani Gergelynek, Mátyás egyik jeles vitézének volt tulajdona, ki azt 1477-ben az esztergomi székeskáptalannak adományozta, melynek birtokában azután állandóan meg is maradt. Bővebben