Nyitraegerszeg

Nyitraegerszeg a Középső-Nyitramentén, a Nyitra jobb partján fekszik 145 méteres tengerszint feletti magasságban, Nyitrától 12 km-re északra, a Nyitra-Nagytapolcsány vasútvonal (1881 óta) és a 64-es főút mentén. Határának keleti része a Nyitra túlsó (balparti) oldalán húzódó síkvidék, mely a Nyitra régi, a Zobor nyugati lábánál kanyargó, ma már teljesen eltűnt medréig terjed, mely ma is Nyitraegerszeg és Zobordarázs határát képezi. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (10,44 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Nyitraegerszeg a zoboraljai magyar nyelvsziget legnyugatabbi községe, néprajzilag a vízmegi falvak egyike. Évszázadokon keresztül itt húzódott a szlovák-magyar nyelvhatár, a 20. század első felében még túlnyomórészt magyarok lakták, 1910-ben még a lakosság kilenctizede, 1930-ban négyötöde, 1960-ban 47,1 %-a magyarnak vallotta magát. A 20. század második felében az itteni magyarság túlnyomórészt asszimilálódott (ehhez hozzájárult a hagyományos egyéni gazdálkodói életforma megszüntetése, a magyar iskola bezárása, a jelentős szlovák betelepülés, valamint a falu fekvése is), mára szórványt alkot. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1326-ból származik, ekkor Károly Róbert adománylevelében „Egurzegh” néven szerepelt. Neve égerfákkal benőtt szögletre utal, eredeti lakói palócok voltak. A középkorban a nyitrai káptalan birtoka volt, majd az esztergomi érsekség nagyszombati uradalmának része. Plébániáját és templomát 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi először. Bővebben

Mai jelentősége

A főként mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Határában a Nyitra-folyón kis vízierőmű működik. Szent Mária Magdolnának szentelt, barokk stílusú, 14. századi eredetű római katolikus temploma mai alakját 1733-ban nyerte el. A Szűz Mária-kápolna 1873-ban épült. A község gazdag szakrális kisemlékekben, legrégebbi közülük Nepomuki Szent János 1764-ben emelt szobra, Szent Vendel, Szent Flórián és Szent Donát szobrai 19. századi alkotások.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EGERSZEG. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik 566Nyitrától más fél mértföldnyire, az Esztergomi Megyéhez tartozik, földgye, és réttye első osztálybéli, legelöje elegendő, malma is helyben, piatzozása Nagy Tapolcsányon, és Nyitrán, fája szűken, második Osztálybéli. PERK. Nemes Perk. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Medvetzky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Suránkához közel, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Egerszeg, Nyitra m. magyar falu, Nyitrához 1 1/2 órányira; 1009 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; bortermesztés; erdő; kövér rétek. F. u. az esztergomi érsek. Perk (Nemes), Perkowcze, tót falu, Nyitra vgyében, Nyitrához 1 1/2 óra, 119 kath., 10 evang., 9 zsidó lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Egerszeg, nagy magyar község a Nyitra jobb partján. Lakosainak száma 1037, vallásuk r. katholikus. Postája van, távirója Sarluska-Üzbég, vasúti állomása Vicsáp-Apáti. E községről 1334-ből találjuk az első írott nyomokat. A falu a Nyitra vize mellett fekszik, mely azonban 40-45 évvel ezelőtt nem itt, hanem tovább keletre, a szalakuszi és a darázsi határ alatt folyt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nyitraegerszeg, Egerszeg, v. Nyitra vm. (Jelšovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. újlaki esp. ker-ében. - 1322: már létezett. Tp-át Szt Mária Magdolna tit-ra sztelték, a mait 1733: építették. Anyakönyvei 1697-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m. - Lakói 1991: 153 m. (15,94%), össz. 960; 2001: 98 m. (10,32%), össz. 950. ** Némethy 1894:77. - Gerecze II:568. - Schem. Strig. 1917:131. - Gyurgyik 2002.

Helységnévtár

Egerszeg, [Emőd p.], RK. 954 Esztergom, izr. 28 Nyitra-Vicsap.